Ebes Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala
Ebes Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A 14-15. században Ebes a Debreceni család tulajdona, a 15. században a Szepesi család birtokai között felsorolják Ebest és Szepest. A 15. század elsõ felében a Szepesiek révén a Pércsy családnak részeik voltak Ebesen és Szepesen. 1490-tõl 1507-ig volt a Hunyadiak birtoka Debrecen uradalmi tartozékaival. 1535-ig a Szapolyai család birtokolta a debreceni uradalmat. Ekkor Szapolyai János az enyinghi Török családnak adományozta az uradalmat. Török János halála után 1562-tõl Debrecen önállóan intézte belügyeit. A környék valamennyi jelentékeny pusztáját, birtokát megszerezte.
A középkori Ebesfalva 1594. július 18-án pusztult el, mikor Huszt felõl az országra törõ tatárok mindent felperzseltek. Ezt követõen a 17. században Ebes elnéptelenedett puszta és szántóföld. Az 1720-as években kezdetét veszi a tanyák õseinek, a szállásoknak a kialakulása. 1833-ban történt tanyaösszeírás során Ebesen tanyán élt 181, Szepesen 239 ember.
1854-ben a debreceni polgárok kifizették a bécsi portának az örök megváltás díját és így Ebesen is tulajdonossá lettek. 1856-ban a nagyváradi helytartó javaslatot dolgoz ki a tanyák közigazgatási és kulturális szervezésére. Kezdetét veszi a tanyákra alapozott termelés és a tanyai közoktatás.
A 20. század elején és közepén tanyai iskolák épülnek Ebesen. Az elsõ kövesút a század elején épült, de a töltéseket már 1864 elõtt hányták, töltötték.
1930-ban 1131 fõ élt Ebesen. 1944. október 9-én, a község területén a szovjet Piljev altábornagy gépesített csapatai haladtak át. Céljuk Debrecen elfoglalása volt. A II. világháború végén az új magyar hadseregbe ebesi önkéntesek is jelentkeztek fegyveres szolgálatra, aknaszedésre, vasútépítésre. 1945. október 17-én az iskolákban már tanítanak. A háborút követõen 1946-ban MKP alapszervezet alakult a parasztpárt mellett. Majd 1949-ben döntés születik arról, hogy az itteni tanyasi lakosságot egy Ebesen felépülõ községben kell összetelepíteni.
A kezdet kezdetén 1950-ben Budapestrõl jött egy férfi és (még a nevére is emlékszem) egy Bíró Ibolya nevû nõ nagy térképpel, melyen Ebes új településének tervei, utcái és a telkek jelölése volt látható. A Kossuth Tsz irodájába jöttek be térképpel, rajta volt a tanácsháza, iskola, posta, szövetkezet, orvosi rendelõ és szolgálati lakások, a házhelyek. Elmondták, lehet igényelni lakásokat, de nem kell fizetni. Egy szobakonyhás. Éléskamra és mosdófülkés, kis verandás lakás ára 15. 000Ft, 15 évi törlesztéssel 2%-os kamat mellett, 400 négyszögöl telekkel. Az elsõ épület a Kossuth utca 19. szám alatti telken épült 1951-ben. A telkeket sorhúzással osztották ki, még az építkezés megkezdése elõtt. A tíz év során vagy 160 családi ház épült.
(Bíró János visszaemlékezése in.: Ebesi Krónika 177.old)
Ebes, Nagyhegyessel, Hortobággyal, Hajdúviddel és más településekkel együtt tervezõ asztalon született szocialista település volt a rendszerváltást megelõzõen.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy 1985-ben Ebesen rendezték meg a szocialista községek elsõ országos találkozóját.
A Tanyai Tanács 1949. õszi tárcaközi bizottsági ülésén Debrecenbe tárgyalta meg Ebes és más létesítendõ községek - ugyancsak ekkor döntöttek Nagyhegyes, Hajdúvid és más községek létesítésérõl is - tanyaközpontok kialakításával kapcsolatos kérdéseket. A tanyaközpont neve a 3815/38-1949.I.8.sz.B.M. rendelettel Ebes lett.
1950-ben már épülnek a község elsõ házai, a községháza, az Ady Endre utcai általános iskola.
1952. január 2-án volt a község hivatalos megalakulásának ünnepélyes tanácsülése a községházán. A kezdeti években Ebes a tanácsi és pártszervezetek segítségével tartotta fenn magát, fejlõdése csak 1957 után gyorsult fel.
1950-ben már épülnek a község elsõ házai, 13-14 ház a Kossuth, a Vörös Hadsereg - a mai Fõ - utcában. Állami hitelbõl, 15 év törlesztés mellett az OTP-n keresztül kerültek kiosztásra, ezek voltak a FAGI - házak.
1952. január 2-án volt a község hivatalos megalakulásának ünnepélyes tanácsülése. Összesen 116 FAGI - ház, tanácsház, iskola, orvosi rendelõ járda és villanyhálózat épült.
Részletek az alakuló ülés jegyzõkönyvébõl:
"Oláh Imre (a Járási Tanács vb elnöke) üdvözli a megjelenteket, bejelenti az ülés ünnepélyes megnyitását. Bejelenti továbbá, hogy a Belügyminisztérium a dolgozók kérésének helyt adva 5. 203-5-8/13/1951.-VII/3. szám alatt Ebes tanyaközpontnak és környékének Ebes ideiglenes néven való községgé alakulását engedélyezte. Ez is annak a bizonyítéka, hogy Pártunk és Kormányunk fokozott gondot fordít a külterületen, a tanyaközpontokban élõ nagyszámú parasztság helyzetére. Lehetõséget nyújt számunkra, hogy községgé alakulva gazdasági, kulturális színvonalukat fejlesszük és ezen keresztül a szocializmus építésében tartósabban tudják részüket kivenni, mint jelenlegi helyzetükben.
Bíró János megköszöni az üdvözléseket, hozzászólásokat és ígéretet tesz arra vonatkozóan, hogy azon munkálkodik, hogy Ebes község dolgozói megelégedéssel vegyék tudomásul azt, hogy a szocializmus építése során minden intézkedésünk, minden cselekedetünk a dolgozókért van és számunkra a szebb, boldogabb szocializmus felépítéséért küzd.
A tanács tagjai ezennel megállapítjuk, hogy Ebes község megalakulása elsõsorban a Magyar Dolgozók Pártjának és annak szeretett vezérének Rákosi elvtársnak köszönhetõ, de köszönetet kell mondanunk Pártunk Megyebizottságának is, hogy lehetõvé tették régi vágyunk teljesülését, ezért utasítjuk a tanácselnököt Nagy Ferencné tanácstag által javasolt táviratok azonnali elküldésére.
Ebes község létesítésével újra közelebb került dolgozó parasztságunk a kultúrához és a mai napon is 5 éves tervünk egyik célkitûzését valósítottuk meg. Éppen azért megfogadjuk, hogy a községi tanács munkáját úgy támogatjuk, hogy ezáltal úgy községünk, mint megyénk az ország legjobbjai közé tartozzon.
Több tárgy nem lévén az elnök az ülést bezárja.
Kmf.
Bíró János Szilágyi Gyula
Vb elnök vb titkár
Hitelesítõk: Berecky András
Megyasszai József"
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Községünk nevével elõször a százdmonostori apátság 1037-i alapító levelében találkozhatunk. "Ebes", melyet nyugatról akkor is a Hortobágynak nevezett folyó érintett. A dömösi prépostság alapítólevelében (1138) "Ebus" személynévvel találkozhatunk. Az 1217-es Váradi Regestrumban "Ebey" alakban szerepel településünk. Valószínûnek látszik, hogy a pecérek, a királyi udvar, fejedelmi, hercegségi vadászataihoz tenyésztettek itt vadászkutyákat, agarakat.
A tatárjárás 1241-1242-ben hatalmas pusztítást végzett. A tatárok Debrecen környékét, Ebest is felperzselték. A megmaradottak Ágod-, és a Zsong mocsaraiba húzódva mentették életüket.
Minden jog fenntartva 2024©