Hencida Község Önkormányzata
Hencida Község Önkormányzata Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
Hencida nevét a XV. századi oklevelek említik elõször Henczhida néven.
1507-ben a Henczidai család a település birtokosa, 1517-benpedig Bajomi János és Benedek, késõbb pedig a Bocskay család birtokába került.
1520-ban a vámszedõ helyek közt sorolták fel nevét.
1609-ben a Nadányiak birtoka lett, 1703-ban a Komjáthy és a Zólyomi családé, késõbb pedig a Beöthyek, a Balogh és a Miklóssy család is birtokosai voltak.
Bocskai fejedelem alatt a községet a Nadányiak (Nadányi Zsigmond és Gergely) védték Barbiano csapatai ellen.
1659-ben II. Rákóczi György idején a falut felégették a török közeledtének hírére felégették.
II. Rákóczi Ferenc alatt pedig a rácok dúlták fel a falut.
Hencidához tartoztak az alábbi helységek is: Kõdomb, Évaakla, Bús, Gyürüszeg, Sárkánysziget, Kossuthtér, és Magyar puszták is.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
1848/49 forradalom és szabadságharc emlékmûve
A mai Hencida határában több régészeti lelõhelyet tártak fel, ahonnan réz-, bronz-, vaskori, illetve szarmata leletek kerültek napvilágra. A X-XI. századból kerámialeletek és sírhelyek bizonyítják a terület lakott voltát. Ezek azonban nem Hencidához köthetõk, hanem elõzményéhez Sálhidához. Hencida ugyanis írott forrásokban csak 1342-ben fordul elõ elõször. Valószínûleg a Sálhidán birtokos valamelyik család Henc nevû tagja telepítette az új falurészt. A XV. században a két falu önállósult. 1490 után tulajdonképpen Sálhida - a valamikori anyatelepülés - beolvadt Hencidába.
Az 1552-es adóösszeírásban Hencidán 39 telket írtak össze. A XVI. században már református a település, elõbb a váradi, majd a bihari esperességhez tartozott. 1692-ben a török kiûzése utáni összeíráskor már csak 13 jobbágycsaládot találtak, viszont összeírtak még 18 nemest, akik egy része más megyébõl települt ide. Az 1715. évi és 1720. évi összeírásokból ezek a nemesek már hiányoznak. A XIX. század folyamán többször katasztrofális árvizek pusztították a falut, 1874-ben pedig egy tûzvész. A falu agrár jellege a XX. században sem változott, a fõ megélhetést továbbra is a mezõgazdaság yújtja.
Minden jog fenntartva 2024©