Nyíracsád Községi Önkormányzat
Nyíracsád Községi Önkormányzat Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
Legújabb kutatások szerint (lásd: Nyíracsád története és néprajza 2001.) Nyíracsád elsö hivatalos említése az Anjou oklevéltárban történt - ACHAD alakban.
Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy falunk ezeréves település, amit bizonyít a község határában 1977-ben feltárt avar kori temetõ, valamint egy 1936-ban feltárt honfoglalás kori lovas-sír és az abban talált két hajfo-natkorong, amelyekrõl megállapítható hogy keleti, magunkkal hozott örökségünk darabjai. /Déri Múzeum/ Az, hogy Nyíracsád a X.-XII. században keletkezett magyar falu névtani elemzéssel is bebizonyítható. A Nyíracsád elnevezés csak a XIX.sz.-ban terjedt el, jelezvén tájbeli hovatartozását a Nyírséget. Az ACSA személynév a honfoglaló magyarság körében elterjedt személynév volt (jelentése: rokon, atyafi). Valószínû tehát, hogy az Acsád helységnév személynévbõl alakult ki. A település Árpád-kori (ma már mûemlék) templomát valószínûleg már a tatárok felgyújtották az 1241-es tatárjáráskor. Szerencsére a templom, ha megrongálódott is, el nem pusztult, sõt a török, labanc támadások ellenére - ha esetenként rossz, sõt romos állapotban is, de az évszázadok folyamán folyamatosan állt és fennmaradt. A falu királyi várbirtok volt, majd a Guthkeled nemzettség tulajdonába került a környék. A Guthkeledek õseinek osztozásaikor tûnik fel a két legkorábbi említése /1312, 1338/ településünknek. /Német Péter: A középkori Szabolcs megye települései 1997/. A török idõben a falu többször is elpusztult, a veszély idejére elnéptelenedett, majd újratelepült. A község legnagyobb birtokosai a XVII. századtól 1945-ig a Vécsey bá-rók, akik több épületet emeltek, melyek közül néhány még ma is funkcionál /Vécsey kúria XVHI .sz. vége, Római katolikus templom 1933., zsidó templom 1872/ Elõdeink az elmúlt évezred során többször újjáépítették Acsádot, Nyíracsádot, jelképe ennek a ma is mûködõ Árpád kori református mû-emlék templom, mely a XX. sz. végére ismételten megújult.
Nyíracsád a Dél-Nyírség északi részén található, jellegzetesen nyírségi tájon. A település klímáját kedvezõen befolyásolja a nagy kiterjedésû Gúthí -erdõ, amely észak felõl szinte körbe öleli Nyíracsádot. Debrecentõl a 48-as úton közelíthetõ meg Vámospércsen és Nyírmártonfalván át. Távolsága Debrecen központjától 35 km. A román határ légvonalban néhány km. Nyírábrány nemzetközi határátkelõ, Nyíracsádtól 9 km-re található Vasút hiányában autóbusz-közlekedés biztosítja a kapcsolatot a megye-székhellyel, Debrecennel. A buszok óránként közlekednek. Nyíracsádról sugarasan futnak az utak Debrecen, Nyíradony, Nyírábrány és Nyírbéltek felé. Így Nyíregyháza, Nyírbátor, Mátészalka felöl is könnyen elérhetõ Nyíracsád. Nyíracsád-keleti fekvése ellenére- a térségben, a Ligetalja települések vonatkozásában központi helyet foglal el. /Valamikor a Ligetalja járás székhelye volt/ A település a Ligetalja Gúth Idegenforgalmi Egyesület és a Nyíracsádi Tourinform Iroda révén, valamint Árpád kori mûemléktemplomának is köszönhetõen a kistérség idegenforgalmi központja. Programjaival, látnivalóival is kiemelkedik a környezõ települések sorából. Ugyanakkor integráló szerepet tölt be a többi település turizmusában, biztosítva az összefogást, együttmûködést.
Üzleti ajánlat:
Nyíracsád a Dél-Nyírség északi részén található, jellegzetesen nyírségi tájon. A település klímáját kedvezõen befolyásolja a nagy kiterjedésû Gúthí -erdõ, amely észak felõl szinte körbe öleli Nyíracsádot. Debrecentõl a 48-as úton közelíthetõ meg Vámospércsen és Nyírmártonfalván át. Távolsága Debrecen központjától 35 km. A román határ légvonalban néhány km. Nyírábrány nemzetközi határátkelõ, Nyíracsádtól 9 km-re található Vasút hiányában autóbusz-közlekedés biztosítja a kapcsolatot a megye-székhellyel, Debrecennel. A buszok óránként közlekednek. Nyíracsádról sugarasan futnak az utak Debrecen, Nyíradony, Nyírábrány és Nyírbéltek felé. Így Nyíregyháza, Nyírbátor, Mátészalka felöl is könnyen elérhetõ Nyíracsád. Nyíracsád-keleti fekvése ellenére- a térségben, a Ligetalja települések vonatkozásában központi helyet foglal el. /Valamikor a Ligetalja járás székhelye volt/ A település a Ligetalja Gúth Idegenforgalmi Egyesület és a Nyíracsádi Tourinform Iroda révén, valamint Árpád kori mûemléktemplomának is köszönhetõen a kistérség idegenforgalmi központja. Programjaival, látnivalóival is kiemelkedik a környezõ települések sorából. Ugyanakkor integráló szerepet tölt be a többi település turizmusában, biztosítva az összefogást, együttmûködést.
Minden jog fenntartva 2024©