Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal
Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása,web kamera,helyi hírek,helyi újság,média.
Céginformáció:
A 16. századig [szerkesztés]
A város nevének eredete ismeretlen, de valószínûsíthetõen az „éger(fa)” elnevezésbõl származik (a környezõ területeken még ma is valóban sok égeres található) (- ezen elmélet kritikusai szerint az éger kapcsolat valószínûtlen, más településnevekben is szerepel az Eger kifejezés (pl. Zalaegerszeg), vagy annak más formája (így Grád, Gyõr)) . A terület a kõkorszak óta lakott, a korai középkorban német, avar és szláv törzsek éltek itt. A magyarok a 10. században foglalták el a területet, és Szent István püspökséget alapított Egerben. Az elsõ, mára elpusztult székesegyház a Várhegyen épült, ez és a köré épült lakóházak képezték a város történelmi magját. Eger ettõl az idõtõl kezdve fontos vallási központ.
A 14-16. század Eger számára a virágzás idõszaka volt. Ekkor kezdett fellendülni a szõlõtermesztés, ami híressé tette a várost. Hunyadi Mátyás király uralkodása alatt, mikor a reneszánsz kultúra elterjedt Magyarországon, Eger püspökei nagy építkezésekbe kezdtek.
Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvár lett. Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt a vár kevesebb, mint 2100 védõje (és ebbe beleszámolták a nõket és gyerekeket is) visszaverte a 80 000 fõs török sereg támadását (1552). Az ostrom története leginkább Gárdonyi Egri csillagok címû népszerû regényébõl ismert a mai olvasók számára.
Üzleti ajánlat:
Tisztelettel köszöntöm honlapunkon a városunk iránt érdeklõdõ, az ide utazó, vagy ide utazni szándékozó kedves vendégeinket, városunk polgárait!
Egert a közgondolkodás elsõsorban, mint nemzeti történelmünk dicsõséges küzdelmének színhelyét, a hazaszeretet és hõsiesség szimbólumát tartja számon, a törökök felett aratott 1552-es gyõzelemre emlékezve.
A város ezer éves múltjából azonban nem csupán ezt a kétséget kizáróan kiemelkedõ eseményt emelhetjük ki, hanem az itt élõ és dolgozó emberek közös erõfeszítésének köszönhetõen számtalan egyéb nagyszerû eredményre is méltán lehetünk büszkék. Eger a mûvészeti és történelmi értékek egyik leggazdagabb városa, utcái terei nyitott könyv lapjaiként tárulnak fel a járókelõk elõtt. Barokk jellegû történelmi belvárosát a XVIII. században élt nagy mûveltségû katolikus egri püspökök alakították ki, kiknek igényes elképzeléseit kiváló osztrák, német, olasz származású tervezõk és építõmesterek a nagyszerû egri mesteremberekkel együtt valósították meg.
Eger történelmi múltjával – adottságainak köszönhetõen – a borkultúra is szervesen összenõtt. A Bükk délnyugati lejtõjén, a Mátra és Bükk hegység között illetve az Alföld és az Északi középhegység találkozásánál több évszázaddal ezelõtt egri központtal egy olyan bortermelõ táj alakult ki, amely mára már világhírnevet szerzett magának. Szõlõmûvelõink joggal büszkék fáradtságos munkájuk végeredményére: az Egri Bikavérre, az Egri Leánykára, és egyéb kiváló minõségû boraikra. Városunk mindezeken kívül évszázadok óta az észak-magyarországi régió egyházi, oktatási és kulturális centruma. Iskolaváros jellege miatt a XIX. század és a XX. század fordulóján „Magyar Athén”-ként is emlegették. Joggal állíthatjuk, hogy történelmi múltunk és kultúránk értékei iránt érdeklõdõk városunkban bõséges kínálatra találnak. Mindezeken kívül szeretnék még egy vonzerõt az érdeklõdõk szíves figyelmébe ajánlani: a híres egri melegvizû gyógyfürdõkrõl van szó. Medencéit hazai és külföldi turisták ezrei látogatják szívesen, de a mozgásszervi betegségekben szenvedõk sokasága is jó hatásfokkal talál itt bajaira enyhülést és gyógyulást. A gyógyforrások környezetében található az ország egyik legszebb fedett uszodája – a Makovecz Imre által tervezett –, Bitskey Aladárról elnevezett uszoda. A város idegenforgalmában a konferenciaturizmus is fontos szerepet játszik, melyhez kiváló lehetõséget biztosítanak legnagyobb szállodánk új konferencia termei.
Az egriek méltán büszkék városukra, hiszen Gárdonyi szavaival „…nem születhetik mindenki Egerben, de mindenki lehet egrivé…” A város most megválasztott polgármestereként az együttmûködésre szeretnék nagy hangsúlyt fektetni, hiszen csak összefogással, közös erõfeszítésekkel érhetünk el és hozhatunk létre olyan maradandó értékeket, melyekkel városunk komfortosabbá, még vonzóbbá válik, s melyeket dolgos elõdeink elõtt a XXI. század gyermekeiként is büszkén vállalhatunk. „Be kell Egerbe mennem! Mert ennyi édes vonzerõnek Szívem nem állhat ellen” írta Petõfi Sándor az „Eger mellett” címû versében. Kérem Önöket, hogy jöjjenek hát be Egerbe, ebbe a jó levegõjû, történelmi atmoszférát, nyugalmat sugárzó városba, ahol mindig akad valami kedves meglepetés. Vásárok, fesztiválok forgataga, vidám diáksereg, kedves barátságos vendéglátó emberek, nemzetközi színvonalú szállodák, magánpanziók, háromszáznál több étterem, cukrászda, múzeumok, uszodák és gyógyfürdõk, valamint kiváló borokat kínáló pincék várják az idelátogatókat, a szívükben „egrivé” válni akarókat. Szeretném, ha Egerben az itt lakókon kívül is mindenki otthon érezné magát, mindenki, aki ide ellátogat. Honlapunkkal is ezt az otthonosságérzetet kívánjuk elõsegíteni.
Remélem, hogy a város iránt érdeklõdõk sok jól használható információra találnak majd itt, polgárainknak pedig segítséget nyújt ahhoz, hogy a helyi közügyekben még tájékozottabbak, jártasabbak legyenek.
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása,web kamera,helyi hírek,helyi újság,média.
Minden jog fenntartva 2024©