Kerecsend Község Önkormányzata
Kerecsend Község Önkormányzata galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
1849 februárjában az északról jövõ Görgey, a keletrõl jövõ Klapka és a Szolnokról érkezõ Dembinszky seregei Kerecsenden és környékén gyülekeztek, hogy február 26-27-én megvívják Windischgratz seregével a kápolnai csatát. A szabadságharc bukása után a falu újból benépesült. 1855-ben lakóinak száma már 1698 fõ.
A századfordulón a kerecsendi szegényparasztok nem tudtak haszonbéres földhöz jutni, eladó föld pedig nem volt. Emiatt sokan kivándoroltak Amerikába, az elsõ csoportok 1902-ben indultak el. A századfordulón már üzemelt a korszerû gépi gõztéglagyár elõdje, a Majzer- féle kézi téglaverõ üzem.
Az I. világháború kitörésekor a felnõtt lakosság nagy részét- fogatokkal együtt - behívták katonának. Sokan odaveszetek, sokan csak 1919-20-ban tértek haza. Az 1925. évi földrengés nagy ijedelmet okozott, de csak néhány vályogház repedt meg. Sokat vártak az 1926. évi 26. tc. alapján végrehajtott földreformtól, amely azonban csak látszólagos volt, így a faluban egyetlen zsellér sem kapott földet. Ezt követõen a teljesen reményt vesztettek tömege vándorolt ki Amerikába. 1930-ban 1828 fõ lakott 145 házban a településen. A lakosság fõfoglalkozása ekkor az õstermelés volt.
Üzleti ajánlat:
galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Kerecsend 650 éves falu, az egri püspökség birtokai közül egyike a legrégebbieknek. Kerecsendet legelõször egy 1337-es tizedjegyzék említi Keresnuch néven, majd 1484-ben a Bakocs-kódex Kelechen néven. Kápolnája kis plébániájával már 1332-ben megvolt. A puszta maga az 1271-ben V. István által kiadott megerõsítõ adománylevél szerint az egri püspöki birtokhoz tartozott.
A falu 1556-ban teljesen elnéptelenedett, lakosai a törökök elõl nyugat felé menekültek. 1619-ben Kerecsend Bethlen Gábor uralma alá került, de nem sokáig. Thököly Imre alatt 28 visszaköltözött jobbágy lakta, de az 1687. évi felszabadító harcok során a település újra elpusztult. A falu romjaira az egri püspökség a 18. század elején urasági majort és fácános kertet létesített. A helyi földesúr 1731-ben német jobbágyokat telepített be, majd késõbb szlávok is kerültek a faluba. 1770-ben Nepomuki Szent János tiszteletére a régi kápolna helyén új templomot építettek. Ebben az évben a jobbágy- és zsellércsaládok száma már 93 volt.
Minden jog fenntartva 2024©