Maklár Község Önkormányzata
Maklár Község Önkormányzata Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
Maklár helyén az i. e. 2. évezred elejétõl kimutathatóak az emberi letelepedés nyomai. Ekkor bronzkori népek telepedtek meg itt, számos régészeti emléket hagyva maguk után a Baglyas-dombon és a Koszpérium-dombon. A honfoglaláskor a területet az Örs törzs szállta meg. A 11. században az István király alapította egri püspökség része lett az Eger völgyével együtt. Tatárjáráskor a település sok emléke elpusztult.
A település elsõ okleveles említését 1261-bõl ismerjük, amikor IV. Béla az egri völgy falvainak, köztük Maklárnak birtokában megerõsítette az egri püspökséget (a falu 1804-ig az egri érsekség birtoka volt). Az 1380-as években Maklár vámszedési jogot nyert, késõbb népes mezõváros, oppidum lett. Mátyás király idején Nagymaklár és Kismaklár nevû falurészeket említettek az oklevelek. 1486-ban Nagymaklár az egri vár részére szolgáltatott bárányt, sört, sajtot, kenyércipót, malac- és bordézsmát, ide fuvarozta a tûzifát és minden napra állított egy várõrt is. Ugyanakkor Kismaklár az egri püspöki udvartartás számára adott kaszásokat, valamint sertés-, zab- és bordézsmát. Az 1526-ban hazavonuló törökök egy seregrésze felégette a falut. 1550-ben már a töröknek is adóztak. 1552-ben elpusztult a falu, de 1556-ban lakói visszatértek. 1596-ban az Eger elfoglalásáért indított hadjáratban ismételten elpusztult, s 1609 körül népesült be újra, és a török hódoltság alatt végig népes település maradt.
A 16. században két malom is volt a faluban. 1700-ban Telekessy püspök Maklár mezõvárosában esztendõnként három ízben tartandó országos vásárra szerzett privilégiumot. A Rákóczi szabadságharc alatt 1708-ban ismét elpusztult; akik megmenekültek, az andornaki pincékben húzták meg magukat, s csak 1712 után kezdtek visszatelepedni. A robotmegváltás és a szabad költözés lehetõsége, valamint a kiterjedt termékeny határ a 17. század elsõ felében szép számmal csalogatták ide a szomszédos falvak nehezebben élõ gazdáit. 1741-ben Tarnaszentmáriáról, 1758-ban Egerszólátról költözött át egy-egy csoport az ottani túlzott robotterhek miatt. 1732-tõl Erdõdy püspök eltiltotta a kálvinisták szabad vallásgyakorlatát, ami azt eredményezte, hogy a reformátusok egy része elvándorolt. A helyükre katolikus németeket költöztettek. 1758-ban ment végbe a "svábok" elsõ nagy beköltözése. 1764-ben 27-28 német család, 1772-1774 között ismét 20 német újtelepes költözött Maklárra.
1770-ben a Maklári- és Nagyaszó-hegyen a helybeli és más falubeli szõlõsgazdák összesen 843 kapás szõlõt mûveltek. Az 1771. évi úrbérrendezés során a falu határát elsõ osztályúnak minõsítették és a korábbi 21 hold helyett 33 kishold szántóföldet és 5 kaszás rétet rendeltek minden egész telekhez. A 19. század elsõ felében megnövekedett az állattenyésztés jelentõsége a településen.
1849-ben Guyon és Aulich honvédseregei itt foglaltak állást a kápolnai csata idején. 1850 körül az úrbérrendezés után növekedett az önálló gazdaságok száma, a település polgári faluvá kezdett válni, a legnagyobb birtokos továbbra is az egri püspök maradt. 1900-ban 2024 római katolikus, 257 református és 15 izraelita lakosa volt.
A községi régi, ma már csak fényképrõl ismert templomát Eszterházy Károly egri püspök építtette 1788-1798 között. A Szentháromság tiszteletére emelt templomot a német katonaság 1944 õszén felrobbantotta. A sekrestyét és néhány részletet beépítettek a mai, 1948-ban felépített templomban. A rokokó mellékoltár a korábbi templom fõoltára volt; a keresztelõkút 1790 körül készült, felsõtárkányi szobrász mûve.
A római katolikus plébániaház már 1740-ben fennállt, majd 1767-ben Eszterházy újjáépíttette Zwenger Józseffel.
A református templom a felrobbantott régi templom helyen áll; beltelkes elhelyezésû épület, kegytárgyai a 17.-18. századból valók.
A centenáriumi emlékmû (1848-1948) a Templom téren áll. Az 1914-18-as I. világháborús emlékmû a katonák névsorával emlékezik meg az elesett maklári hõsökre. 1977-ben a Király Róbert egri szobrász által készített partizán emlékmûvet az 1944-ben elesett partizánok emlékére állították. 1975-ben helyezték el Borsos Miklós bronzból készült Petõfi Sándor dombormûvét a könyvtár falán.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Tisztelettel köszöntjük honlapunkon a községünk iránt érdeklõdõ, az ide látogató, vagy ide utazni szándékozó kedves vendégeinket, községünk polgárait!
Szeretnénk a weblappal egy átfogó képet mutatni a falunkról és minél több információt közölni. Ismerjék meg Önök is Maklár Múltját és Jelenét.
Maklár egy Heves megyei község, a Bükk Alföldbe simuló legdélebbi nyúlványai között fekszik, az Eger és Körzete Kistérség tagja. A jelen korban egy kellemes városkörnyéki település barátságos faluképpel. A környékbeli jelentõsebb városok, üdülõhelyek mind közúton, mind vasúton könnyen elérhetõk. Községünk repülõtérrel rendelkezik. Egertõl déli irányban 10 km-re, Füzesabonytól 4 km-re északra fekvõ település. Az Egerszalóki hõforrás 15 km-re, a Tisza-tó 40 km-re elérhetõ. Alsóbbrendû közúton és a Füzesabony - Eger - Putnok vasútvonalon közelíthetõ meg. Az M3 autópálya a településtõl 5 km-re található. A falut az Eger-patak szeli ketté, itt válik ki belõle a Rimának nevezett árapasztó-csatorna. A település infrastruktúrája teljesen kiépített. A lakók nyugalmát összeszokott, eredményes polgárõrség vigyázza. A település hagyományosan mezõgazdasági területen fekszik. A térségben sok gyümölcsös is található, ahol almát, sárga- és õszibarackot termesztenek. A község szõlõültetvényeirõl kerül ki a híres Eger környéki borok egy része.
Jelentõs történelmi emlékekkel rendelkezik, feltárások során bronzkori leleteket és egy temetõt találtak. Szintén jelentõs szerepet kapott községünk az 1552-es török ostrom idején, mikor az Egert támadó ellenséges csapatok itt táboroztak. A középkorban többször elpusztult a falu, de késõbb újra benépesült. Jelenleg 2500 lakosa van.
A menük között lapozgatva elolvashatják a község legfrissebb híreit, megismerkedhetnek az önkormányzattal, a falu életével, sportjával, a világ- és Európa-bajnok kötélugró csapattal. Ismertetõinket képek egészítik ki. Innen értesülhet a rendezvényekrõl, amelyek egy része már hagyománnyá vált. Nézzék meg a korábbi eseményekrõl készült beszámolókat, képeket, videókat!
Reméljük, hogy a nálunk eltöltött idõ kellemes kikapcsolódást és sok gyönyörû élményt fog jelenteni Önöknek. Azon dolgozunk, hogy a festõi környezethez méltó szolgáltatásaink idõrõl idõre visszahozzák emlékeiket és mielõbb viszontlássuk Önöket.
Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
Minden jog fenntartva 2024©