Novaj Község Önkormányzata
Novaj Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közterület fenntartás,közigazgatás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A község határában kora bronzkori és honfoglaláskori régészeti emléket találtak. Elsõ okleveles említése Nouy névalakban 1275-bõl való. 1494-ben Noway, 1546-ban Nowaj, 1648-ban Novaj néven jelölik, míg 1773-tól a ma is használt Novajként nevezik.
Az Egri Püspökség birtokához tartozott. 1430-tól a legújabb idõkig az egervári prépostság javadalmának része volt . 1552-ben a törökök felégették, de újra népesült. A kispréposttól 1698 és 1701 között a Buttler család bérelte a birodalmat. Ennek a kornak emlékét õrzi a faluban felállított faragott kemény kõbõl készült ismeretlen korú úgynevezett török emlékmû.
A török hódoltság megszûntével 1669-ben 9 telekgazdaságból, és 11 zsellérbõl állt a falu népessége. 1687-ben az Eger visszavételéért folytatott harc során ismét elpusztult. Alig épült fel, a kuruc kor végén 1713-ban és 1722-ben Zorger János egri kisprépost a néptelen Novaj benépesítése érdekében telepítési szerzõdést adott ki. 1754-ben a javadalom birtokosa, az építtetõ hajlamú Hubert Mátyás kisprépost. Ekkor a telkes jobbágy- és zsellérháztartások száma 50 volt. Az 1771-i évi úrbér-rendezés során a falu határát elsõ osztályúnak minõsítették, s 28 kishold szántóföldet és 8 kaszás rétet mértek ki minden egész jobbágytelekhez. A tagosítást 1865-ben hajtották végre, s ennek során a rétek túlnyomó részét szántóföldben adták a gazdáknak.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közterület fenntartás,közigazgatás,önkormányzati feladatok ellátása
Eger-tõl délkeletre 12 km-re található. Bükk hegység lábánál Egertõl délkeleti irányban 9 km-re, 2 domb völgyében fekszik Novaj az azonos nevû patak mentén. A környék természetes növényzetét cseres tölgyerdõ-maradványok, rétek jellemzik.
A község határának egynegyedét erdõ képezi, ahol szép számmal élnek kisvadak. Talaját barnaföld és erdõtalaj alkotja, de homoklelõhelyeket is találunk. Növényei között megtalálható a védett árvalányhaj, a Tavaszi hérics. A falu határában több gyurgyalag madárfészket õriz a Novaji Zöldszíves Csoport.
A csapadék 630 mm, az évi középhõmérséklet mintegy 10 °C, a napsütéses órák száma 1900 körüli. Területe hegységelõtéri dombság, 130-230 m tengerszint feletti magassággal.
A falu közepén található a Novaj patak, még délnyugatra az Ostoros patak képezi a határt. Gárdonyi Géza A novaji asszony címû írásában így határozta meg a falu földrajzi helyét: "Novaj kisfalu. Andornaktól kocsin alig egynegyed óra a járás."
A község az M3-as autópályáról a kerecsendi leágazásnál Eger városán keresztül, illetve a 3-as fõútvonalról Mezõkövesd irányából közelíthetõ meg.
Minden jog fenntartva 2024©