Ostoros Község Önkormányzata
Ostoros Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatokk ellátása.
Céginformáció:
A falu határában kaptárkövek láthatók. Régészeti emlékei az õskõkori leletek Rápcahegyen és a község északi határában lévõ szõlõtáblákon avarkori sírokban talált csontvázak, agyagedények, és csigák.
Elsõ okleveles említésként 1330-ban a települést Ostoros néven találjuk. Ezt a nevet az Ostoros vizérõl kapa, melyet Anonymus is említ Istoros névalakban. Az 1332-37. évi pápai tizedlajstromban Ostorus néven szerepelt, mint a bélháromkuti apátság birtoka. 1367-ben Nagy Lajos király a falu jobbágyainak három évi adómentességet biztosított. 1446-ban határában az egri káptalan tihaméri birtokának jobbágyai szõlõt ültettek. A XV. és XVI. században is az apátság birtoka volt. 1552-ben a törökök felégették a falut, lakói közül összesen 12 jobbágy maradt meg, akik még hat évvel késõbb is pincékben laktak. 1560-ban Kara Dsafer hatvani bég hódoltsággá tette, majd 1566-ban és 1567-ben elpusztította. A XVI. század közepén a bélháromkuti apátság elnéptelenedett, Ostoros pedig a szarvaskõi püspöki vár tartozékává vált, de adózott emellett a hatvani töröknek továbbra is. 1596-ban a kamara elzálogosította. A XVI. század második felében lakói csupán bortermelésbõl éltek.
1638-ban ismét néptelen puszta volt, és a XVIII. század elejéig az is maradt. Bárczay és Barius uraknál volt zálogban, tõlük Czeglédy Albert nagyprépost váltotta vissza. 1700-ban a bélháromkuti apátság birtokait az egri papnövelde kapta meg, ezt követõen 1715 körül Ostoros újranépesülése is megtörtént, és egészen az újabb idõkig a szeminárium birtoka volt.
Az 1771. évi úrbérrendezés során a község határát az elsõ osztályba sorolták. 1859-ban a paraszti és majorsági szõlõbirtok nagysága 754 kat. holdat tett ki, 1834-es községi pecsétlenyomatán négyfürtû szõlõtõke is látható. Kõbányáját a XVIII. században nyitották meg, 1758-ban innen szállították a követ az egri minorita templom alapozásához.
Az 1925. évi földrengés epicentruma Ostoros község volt. Több, mint 400 lakóház megsérült, zömében használhatatlanná vált, száznál több ház dõlt össze.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatokk ellátása
Sok szeretettel köszöntöm Önt Ostoros polgárai nevében abból az alkalomból, hogy idõt szentel településünk megismerésére! E rohanó világban ez a béke, a nyugalom, az igazi otthon megteremtésének szigete. Fogadja szeretettel Ostoros község internetes bemutatkozó oldalait. Remélem, sok olyan információt talál az oldalakat lapozgatva, amelyek felkeltik érdeklõdését településünk iránt. Bízom benne, hogy az alapos információgyûjtés után személyesen is köszönthetjük Ostoroson.
Ahhoz, hogy elérjen bennünket, Heves megyébe és Eger városába kell érkeznie. Ostoros község Eger várostól délre 3 km távolságban a Bükk lankáit lezáró völgyben található hegyi település. Átvezetõ útjain keresztül Novaj településen át érhetõ el az M3 fõ közlekedési út. Már a XIII. sz. elején Istoros néven ismert település. Bélháromkúti Apátság birtokaként a XIV. században Nagy Lajos király adómentességet biztosít az itt élõknek.
A település az évszázadok folyamán többször elnéptelenedett. Elsõ ízben a török haderõ Egervár hírhedt 1552-es ostroma során égette porig. A biztonságot nélkülözõ hányatott életmód miatt, az emberek családostól jószágaikkal együtt, évszázadokon keresztül tufába vájt pincékben éltek. Ezek bizonyítékai a mai napig megtalálhatók.
A XV. Században a település határában a Bükk-hegység lankáira szõlõt telepítettek, ezzel megalapozva a szõlõkultúra és az egri történelmi borvidék kialakulását. E mezõgazdasági kultúra több évszázados múltja kiváló minõségû és ízkultúrájú vörös és fehérbort eredményez. A XVIII. században újra benépesült a község. A település kedvelt kirándulóhely. Vonzereje a hegység lankáira telepített szõlõkultúrában és a mesterséges tó nyújtotta lehetõségekben mutatkozik. Idegenforgalmi látványosságaink közé tartozik a táj magával ragadó természeti szépségein kívül, többek között a több mint 250 éves Római Katolikus Templom, a "Csúnyamunka", mely török idõkbõl származó darázskõépítmény. A hûs pincékben érlelt kiváló boraink párosulva a lakosok vendégszeretetével - a visszajelzések szerint - maradandó emléket hagynak az ide látogató turista részére.
Minden jog fenntartva 2024©