Jásztelek Község Önkormányzata
Jásztelek Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A község nevét elõször Hunyadi János említette oklevelében 1449-ben. Kezdetben a falu neve Mihálytelek volt. A monda szerint a települést egy Bak Mihály nevezetû pásztorember alapította, aki a török idõkben Fügedhalmáról vízhiány miatt a Zagyva partjaihoz terelte a nyájat, és végül itt telepedett le. A falu feltehetõleg az 1433 és 1449 közötti idõszakban szilárdult meg. A községet késõbb Jász-Mihályteleknek hívták, majd a községnevek törzskönyvezése során 1901-ben a nevet Jásztelekre cserélték, mivel az eredeti elnevezést feleslegesen hosszúnak találták.
1550 körül Mihálytelek a hatvani szandzsák berényi nahijéjának része volt. A török hadjáratok során a falu elnéptelenedik, de rövid idõn belül újranépesül.
A török kiûzése után a Habsburgok vették át a hatalmat. Az uralkodóház célja az államadósságok csökkentése volt, ennek érdekében gyors intézkedéseket eszközölt: I. Lipót 1702. március 22-én a Jászkunságot 500 000 rajnai forintért a Német Lovagrendnek adta. A Jászság sorsa ekkor fonódik össze a Nagy- és Kiskunságéval.
A jászok nem törõdtek bele jogaik elvesztésébe. 1703 õszén fegyvert fogtak, és Rákóczi oldalán harcoltak, aki ezért cserébe visszaadta a jászkun szabadságjogokat, és törvényen kívül helyezi a Német Lovagrendet. Végül 1745. május 6-án Mária Terézia a bécsi oklevélben engedélyezi a redempciót, vagyis a jászok önerõbõl visszafizethették a pénzt, így visszakapták szabadságjogaikat, kiváltságaikat. A saját birtok megváltása nagy terhet jelentett, a társadalmi különbségek nõttek. Ebben az idõben három fontos társadalmi réteg a redemptusok, az irredemptusok és a zsellérek.
1848 ismét változásokat, forradalmat hozott. Május 27-én az elöljárók lemondanak, új választások kezdõdnek, melyek eredménye szerint új tisztségviselõk veszik át a falu irányítását. A Nemzetõrség felállításában községünk is segítkezett, 30 önkéntes indult a harcokba. Gyenes József plébános szervezõmunkájának keretében emberekkel, lovakkal és élelemmel segítettük a szabadságharcot. Katonáink részt vettek a tápióbicskei és isaszegi csatában is. A forradalom leverése után azonban a férfiakat az osztrák seregbe kezdték el toborozni, azokat pedig, akik vezetõ szerepet töltöttek be a harcokban, súlyos rabságra ítélték.
Az elsõ világháború szinte a teljes hadbafogható férfi lakosságot érintette. A besorozottakat fõként az orosz, szerb vagy olasz frontra vitték, ahol sok ezer magyar katona halt hõsi halált. Tiszteletükre május utolsó vasárnapja a Hõsök Napja lett, és a község közepén lévõ parkban 1932. október 30-án felavatták az emlékmûvet is.
A világháború elvesztése után Jásztelken a munkásmozgalom gyenge hatásai figyelhetõk meg. Jászberényben 1919. április 2-án alakult meg a direktórium, községünkben minden bizonnyal ezt követõen. Hogy milyen tevékenységet folytatott, nem lehet tudni. A direktóriumi tagok közül négy személy: Szabó Mátyás, Farkas János, Tóth János és Kis T. András a II. világháború utáni életben fontos szerepet kapott. A csehszlovákok majd a románok ellen sokan beléptek a magyar Vöröshadseregbe. Parancsnokuk Lusztik István volt, és Tiszafürednél és Szolnoknál harcoltak a románok ellen.
A Tanácsköztársaság 133 napig tartott, majd a vörös terrort a fehér terror követte. Sajnos többnyire mindkettõnek ártatlan áldozatai voltak. Utóbb Lusztik Istvánt kivitték a Szovjetunióba, azért, mert idehaza a Horthy kormány halálra ítélte volna. Rajta kívül még több embert kicseréltek.
A közigazgatás a XIV. sz. végétõl alakul ki. A fõ igazgatási szerv a tanács, mely 12 fõbõl állt, és a fõbíró állt az élén. Ezeket a tisztségeket csak birtokosok tölthették be, így ezek az emberek rendszerint igen tehetõsek voltak. Az 1867-es kiegyezés után a közigazgatás is átszervezõdik, létrejön Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. Községünk a Jászsági felsõjárás része lett.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Településünk a Jászság közepén, a "Zagyva és Tarna vizeinek öszve-folyásához közel fekszik." Élõvize a Zagyva. A település a 32-es fõúton érhetõ el.
Az elsõ írásos feljegyzés 1449-ben készült róla, amikor Hunyadi János Barthalyos Imrének adta Mihálytelkét. Ezt a nevet viselte a település egészen 1901-ig. A Mihálytelke monda szerint a falu a török idõkig Fügedhalmánál volt, de egy Bak Mihály nevezetû pásztorember a vízhiány miatt a Zagyva mellé terelte a nyáját, ezzel alapította meg a mai települést. XVI. századtól a Jászság teljes jogú tagja. 1953-ban az addig egyházi tulajdonban lévõ pusztamizsei határrészt is a községhez csatolták.
Jelenleg 1758 fõ él e gyönyörû, védett természeti környezettel ölelt faluban.
Minden jog fenntartva 2024©