Mezőtúr Város Önkormányzata
Mezőtúr Város Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
Mezõtúr a Nagyalföld középsõ részén, a Hortobágy-Berettyó partján fekszik, a Budapest Szolnok-Békéscsaba vasútvonal mellett. Nevét minden bizonnyal a Túr folyótól kapta. A Berettyó, amelynek partján települt, az Árpád korban a Túr nevet viselte és a folyó mentén több település nevében is elõfordul: Túrkeve, Túrpásztó, Túrtõ. Okleveleink Thur, Túr, Nagy-Túr, Tisza-Túr, Mezõ-Túr néven emlegetik. Az ármentesítés elõtt a települést félig átölelõ mocsárvilág a Nagy-Sárrét kezdetét jelentette. Volt, hogy áradásos idõben Túrról Szarvasra csónakon el lehetett jutni.
Az, hogy a város alapjait kik és mikor rakták le, a múlt homályába vész. Mezõtúr, amely 1998-ban 620 éves városnak tudhatja magát, igen régi település. A régészeti leletek tanúsága szerint már a történelem elõtti idõkben is folyamatosan lakott hely volt. A honfoglaló magyarok Túr alatt keltek át a Körös folyón. A hét vezér közül Tas és Szabolcs hódította meg ezt a vidéket. Ond vezér törzse szállta meg Túr környékét, s az õ leszármazottjai - a Bár-Kalán nemzetség ivadékai - hosszú idõn át uralták ezt a tájat. A késõbbi századokban birtokosai gyakran változtak. Közöttük ott vannak a Hunyadiak, majd a Rákócziak is. A város felsõ részét több mint 380 éven át birtokolta a Nagykállói Kállay család.
Az elsõ írásos emlék az 1205-1235 közötti idõbõl való: a Váradi Regestrum Tur (villa Tur) név alakban említi. Ettõl kezdve királyaink okleveleiben már gyakrabban elõfordul. A 14. századtól az árutermelés kibontakozásával egyre inkább elõnyös helyzetbe került a környezõ településekkel szemben. A Sárrét mocsárvilágán át az egyetlen járható út a mezõtúri révnél kezdõdött. Ez volt a legrövidebb út a szolnoki réven keresztül a Budáról Erdélybe vezetõ utak közül. Az átkelõhely fontos városfejlesztõ tényezõ lett, így a század második felében Túr is a mezõvárosok sorába lépett. Mezõvárossá nyilvánító oklevele 1378-ból Nagy Lajos királytól származik, aki több ízben is megfordult Túron. Mint mezõváros vásártartási jogot kapott, földesurának egy összegben, pénzben rótta le adóját, vámmentességet, sõt vámszedési jogot élvezett. A 15. században már híres vásárai voltak, melyeknek jelentõsége a következõ századokban tovább nõtt. Belsõ ügyeit önállóan intézte a város. Mezõtúr 1378-ig királyi birtok. Elsõ ízben Zsigmond adományozta Brankovics Györgynek, cserébe a hadászati szempontból fontos délvidéki birtokaiért. A város földesurai késõbb gyakran cserélõdtek. Mátyás korában Túr Alsó- és Felsõrészre különült, mivel a király a birtokot nem egy darabban adományozta. Amíg a Felsõ részt Mátyás uralkodásától mindvégig a Kállai család birtokolja, addig az Alsórész földesurai az évszázadok során gyakran változtak. (Volt Szilágyi Míhályé, Corvin Jánosé, Lorántffy Zsuzsannáé, majd a Rákóczi, a Paluskai és az Aspremont család birtokolta.)
Hogy az I. Lajostól és Mátyástól kapott privilégiumokat évszázadok során a város jól kamatoztatta, az is bizonyítja, hogy már 1848 elõtt önerejébõl váltotta meg magát a földesúri terhek alól, megfizetve az örökváltságot. Mezõtúr lakosai 1848-ban már mint szabad polgárok lépték át az új korszak küszöbét. A török hódoltság alatt Túr a szolnoki szandzsákhoz tartozó szultáni birtok. A város a török hódoltság (1562-1692) alatt - mint a szolnoki szandzsákhoz tartozó szultáni birtok - fegyvertartási jogot kapott. A pasa és a bég oltalomlevelekben védte nemcsak a kóborló hadaktól, hanem még földesuraival szemben is.
A török kiûzése és a Rákóczi-féle szabadságharc idején nagyon súlyos idõszakot éltek át a túriak. Rengeteg kárt szenvedtek forintban, gabonában, jószágban és nem utolsó sorban emberéletben. A lakosság kétszer kényszerült a város elhagyására 1692-tõl 1699-ig tartott az úgynevezett "elsõ futás", 1705-1710-ig a "második futás."
A lakosság védett helyekre húzódott, de ekkor is szervezett közösségi életet élt, és mezõvárosi jogait is sikerült átmentenie. Nagy Lajostól és Mátyástól kapott privilégiumaikat a késõbbiekben jól kamatoztatták. A város ismét fejlõdésnek indult, ipara kereskedelme fellendült. A fejlõdés meghatározó eleme a mezõgazdaság volt. Óriási határában (70 ezer katasztrális hold) nagy jelentõségû szarvasmarha- és juhtenyésztés folyt. Ez az 1800-as évek második felében visszafejlõdött az ármentesítések következtében. A folyószabályozással kiépült hatalmas gátrendszer létrejöttével viszont majdnem megkétszerezõdött a földmûvelésre alkalmas terület. Mindezzel együtt megszûnt a várost övezõ mocsárvilág.
A tanyásrendszer már az 1710-es években kialakult. Ez országosan is egyike volt a legrégibb ilyen jellegû gazdálkodási formának. A 19. század második felében a lakosság egyharmada a tanyákon élt. Az elsõ tanyasi iskola 1874-ben épült. Az építkezést a birtokosok adományai tették lehetõvé. 1927-ben már tizenkilenc, 1950-ben pedig 22 iskola mûködött a határban.
A város iparosai: a tímárok, szûcsök, süvegesek, szíjgyártók, csizmadiák, szûrszabók, korsósok, kerékgyártók, kádárok, kovácsok, lakatosok céhekbe tömörültek, és messze vidékekkel tartottak kapcsolatot. Idõvel a belterületen élõ lakosság polgárosodó életformája új iparágak megtelepedését tette lehetõvé. A 19. század második felében már egyre több nyomdász, könyvkötõ, órás, aranymûves, fényképész, pék, cukrász, borbély stb. élt a városban.
Az itt élõ népet mindig az erõs szabadságvágy jellemezte. Függetlenségi eszméiket századokon át vallották és õrizték. Ez a nép "tûzbe ment" városáért, egyházáért. Ezért tartották rebellis városnak, amit meg kell zabolázni. E miatt fejezték le és négyelték fel - királyi végzés alapján - 1753-ban, helyben a 34 éves nemest, Törõ Pált, a lázadásszervezõt. Ezért szállta meg Túr városát lovaskatonaság. Ellátásukról természetesen az itt élõknek kellett gondoskodni. Folyamatosan romlott a város anyagi helyzete, s a megnövekedett földesúri terhek miatt a földesurakkal is rosszabbodott a lakosság kapcsolata. A földesúri terhek alól mindkét városrész megváltotta magát már 1848. elõtt, önerejébõl. Az Alsórész - évekig tartó jogi egyeztetések után - 1844-ben, a Felsõrész 1846-ban kötött örökváltsági szerzõdést az Erdõdy és a Kállay családdal.
Az 1848-as események nagy hatással voltak a városra. A túriak ott voltak a délvidéki, a kassai harcokban, a szolnoki csatában Damjanich mellett, ahol a rendkívüli hõsiességgel csatázó túri "fehértollasok" közül 52 honvéd esett el. De ott voltak a Budai Vár visszafoglalásánál is. Kossuth Lajos kétszer fordult meg a városban, és a róla elnevezett Czebe-Teleki-ház vendége volt. A '48-as szabadságharcban nagy volt e vidék embervesztesége és a megtorlás elõl bujdosók száma. Felekezeti hovatartozás szerint Mezõtúr református város. A protestáns tanokkal 1530 elõtt ismerkedtek meg az itt élõk, reformátoraik lévén. Elõbb Luther tanai, majd a kálvinizmus rohamosan gyökeret vert. A Római Katolikus Egyház meg is szûnt, és majd csak 1776-ban alakult újjá néhány (12) hívõvel. (Az izraelita hitközség 1834-ben, az evangélikus egyház 1921-ben alakult.) A protestáns iskola alapítási éve 1530. A túri iskola elsõ nagynevû rektora 1551-52-ben Szegedi Kis István volt, akinek másfél éves irányszabó mûködése fundamentális értékûvé vált. E miatt lett a névadója az egy-ház kebelébe újra visszatért református középiskolának 1992-ben éppen õ. A református egyháznak ma két temploma, általános iskolája, középiskolája és három parókiája van. A római katolikus egyház általános iskolája 1991 óta ismét mûködik, és egyre bõvül.
Mezõtúr iskolaváros jellegét összességében ma öt általános iskola, négy középfokú iskola egy zeneiskola és egy mezõgazdasági fõiskola (Tessedik Sámuel) hangsúlyozza. A város lakóiban mindig erõs volt az önmûvelés igénye. Ez hívta életre a múlt században a kaszinókat és az olvasóköröket. Ezek lettek a társadalmi események, megbeszélések, mûkedvelõ elõadások, szakmai továbbképzések színterei. Már a tízes években többször felmerült egy múzeum létesítésének gondolata is, de ez csak 1983-ban valósult meg a Túri Fazekas Múzeum létesítésével.
Városunk külsõ képének alakulását földrajzi viszonyai, elrendezõdését a térszíni helyzet határozta meg, az utcaképet -fõként az Alsórészen - a mezõgazdasági jelleg. A középkori városképrõl az 1514-es parasztháború nyomán kapunk leírást. A települést akkor a Berettyón kívül egy líciumos (szúrós, bozótos növény) sánc védte, melyen több kapu volt. (Dózsa hadai a Földvári kapuhoz érkeztek és két nap múlva a Szarvasi kapunál távoztak Endrõd irányába). A kapuk mellett vámházak álltak. A piactér a sáncon belül volt, az állatvásárokat a sáncon kívül tartotta a város.
A mai városkép a 18. században kezdett kialakulni. A dúlások alatt elpusztult épületek romjain a "Futások" utáni nyugalmasabb idõkben indult meg az újjáépítés. Megépítették saját erõbõl a református templomot és a városházát, amely több mint kétszáz évig szolgált e funkcióban és 1928-ban bontottak le.
1728-ban 62 ház és 42 kunyhó szerepel egy összeíráson. (Szolnokon ugyanekkor 33 ház volt nyilvántartva.) Késõbb 1785-ben 1360 ház állt Túron, míg Szolnokon 890. A náddal fedett meszelt falú, zömmel tornácos házakban egy vagy két szoba, konyha, pitvar, kamra volt. Az udvaron gazdasági épületek sorakoztak. Az itt élõk házait, öltözködését, egész életvitelét a kálvinista puritánság jellemezte. A gazdasági erõsödés a természet függvénye volt. Érvrõl-évre súlyos árvizek, tûzvészek, állatvészek, aszályok és ezek következményei sújtották Mezõtúr lakóit. Volt eset, amikor 300 ház égett le. A XIX. század elsõ felére az elszegényedés jellemzõvé vált. Az 1850-ben létesített Városi Kórház egy része már szegényházként mûködött az Alsórészen. A fejlõdés ennek ellenére nem állt meg. Az 1853-ban létesült postaszolgáltatással, s az 1858-ban megindult vasúti forgalommal a város kilépett addigi zártságából.
Mezõtúr 1872-ben rendezett tanácsú várossá vált, a nagyszabású építkezések ezután kezdõdtek. A Kossuth tér impozáns emeletes házai, a református gimnázium épülete, az elsõ artézi kút, az elsõ kõutak, nyomdák, hetilapok nagy elõrelépésnek számítottak a 80-as években. A város történelmi központja a templomot övezõ Kossuth tér. Legrégibb épületeink e templomon kívül - az egykori Czebe-ház - Kossuth ház a 18. század végérõl, a Bolváry kúria 1821-bõl, az izraelita zsinagóga 1862-bõl való. A Petõfi emlékét õrzõ egykori vásárszéli fogadó a Zsindelyes az 1985. évi átépítéskor elvesztette eredeti karakterét. A Milleniumra épült az Újváros temploma, a központi kaszinó épülete, a Járásbíróság, a Gõz- és Kádfürdõ, amelyet 1984-ben lebontottak.
A város arculata az elmúlt évtizedekben sokat változott. A régi alacsonyfekvésû labdarugó- és korcsolyapályából lakótelep lett, az egykori dinnyeföldekbõl és vágóhídi kertekbõl Kertváros. A Szabadság tér szélén emeletes házsorok nõttek ki. A tanyai iskolák elpusztultak és velük együtt sok minden, ami elavultnak ítéltetett. Itt is eluralkodott a sablon, a típus. Örömmel látni azonban, hogy az utóbbi másfél évtizedben számos régi ház kapta vissza egykori arculatát. Mintha megszûnõben lenne az a tendencia, hogy a régi házakból mindenáron modernet csináljanak nem rávaló ablakokkal, és díszeiktõl lecsupaszított falakkal.
E dióhéjba sûrített várostörténet természetesen nem adhat teljes képet. Arra talán mégis alkalmas, hogy felvillantson valamit küzdelmes múltunkból, s a képeslapokon látható, már polgáribb világba vezetõ útról. E képek sok mindent elmondanak e városról nemcsak egy idegennek, hanem az itt élõknek is, a mai fiataloknak és majdan a jövõ generációjának.
Végezetül hadd közöljük annak a latin nyelvû feliratnak a jelentését, mely az 1726-os városháza nyugati bejárata fölé íródott, mely õseink ma is megszívlelendõ tisztességérõl és bölcsességérõl árulkodik. "1726. évben Törõ András úr bírósága alatt közgyûlölet, magánhaszon, éretlen tanácsok; e három miatt pusztulnak el a birodalmak."
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Mezõtúr a Nagyalföld középsõ részén, a Hortobágy-Berettyó partján fekszik, a Budapest-Szolnok-Békéscsaba vasútvonal mellett. E több mint 625 éves és 19 ezer lelket számláló város õrzi gazdag történelmi múltját, bemutatni kívánja lendületes jelenét és tervezi biztató jövõjét.
Múltunk a 14. századtól datálódik, amikoris a Sárrét mocsárvilágán keresztül az egyetlen átjárás Budáról-Erdélybe csak a mezõtúri résznél mehetett végbe. Az átkelõhely miatt vásártartási jogot kapott településünk és a "Túri Vásár"-ok a középkortól kezdõdõen az Alföld legnagyobb vásáraivá nõtték ki magukat.
A reformációra igen fogékonyak voltak elõdeink, mert Európában az elsõ református középiskolát 1530-ban Mezõtúron alapították, évekkel megelõzve Luther Márton városát Wittenberget és Sárospatakot is!
Városunk közigazgatási területe alatt található az ország legnagyobb agyagkészlete, ami évszázadok óta bázisa a túri fazekasiparnak, melyet Badár Balázs (1855-1939.) tett világhíressé. Tehetséges követõi a mai napig méltó reprezentánsai az ország fazekas- illetve kerámiamestereinek. Mindezek miatt nem is lehet véletlen, hogy az ország Fazekasmúzeuma itt Mezõtúron található az 1823-ban épített Bolváry Kúriában.
Mezõtúr a vizek, a holtágak, a rendezvények és az iskolák városa. Négy középiskolánkba és a mg-i Fõiskolánkba az ország majd minden területérõl járnak diákok. Évente június végén a Wan 2 rockfesztiválon több mint 20 ezer további diákot fogad a városunk.
2006. évben lesz 25 éves a Képzõmûvészeti Alkotótelepünk, ahol a mai legnevesebb kortársmûvészek részére biztosítunk egy hónapos nyugodt alkotómunkát, miközben õk viszonzásul megajándékozzák városunkat egy-egy értékes remekmûvükkel. Városunk köztéri alkotásainak jelentõs részét is az alkotótelep mûvészeinek köszönhetjük.
A Szivárvány citerazenekarunk több mint 35 éve hirdeti messze határainkon túl is az alföldi népzenét, amivel már hatszoros Arany-Páva díjat nyertek. Mezõtúr öt külföldi településsel tart aktív – a kultúrára és a nyelvoktatásra alapozott – tartalmas kapcsolatot, melyet igyekszünk a gazdasági életre is kiterjeszteni. Az élmény a pozitív benyomás, mellyel a vendégszeretõ kisvárosunk Önt gazdagítani tudja csak akkor válik teljessé, ha ellátogat hozzánk! Ha nem volt még nálunk, jöjjön - ha pedig járt már nálunk, akkor visszavárjuk!
Végül tiszta szívvel örülnék, ha oldalainkon keresztül bepillantanának mindennapjainkba és testben vagy lélekben velünk lenne ünnepeinken.
Minden jog fenntartva 2024©