Rákóczifalva Város Önkormányzata
Rákóczifalva Város Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A kedvezõ természeti tényezõk, a folyó közelsége közrejátszottak a település kialakulásában. A folyótól l-2 km-re magas part húzódik, ide települt a falu. E magas partnak fõleg árvízvédelmi szempontból van jelentõsége. Magas homokhát húzódik a község nyugati szélén. Homokjának nagy része beépült a falu házaiba. A dombon l962. május 22. és június 30. között ásatásokat folytattak. Az elõkerült formás, mintás cserépedények, bronz ékszerek, emberi csontok, furcsa alakú edények bizonyítják, hogy már az idõszámításunk elõtti idõben is éltek itt emberek.
A domb öt különbözõ korú temetõt rejt.
* Legkorábban a bronzkor elején 3800 évvel ezelõtt temetkeztek ide. A dombot egy korai és egy késõ avar népcsoport használta temetkezési helyéül. Az elsõ csoport temetési helyére jellemzõ leletanyag a VII. század második felétõl a VIII. század közepéig lehetett használatban.
* A második csoport sírjai a VIII. század második felébõl és a IX. századból valók.
* A harmadik temetõ a magyar honfoglalás körüli idõkbõl származik és valószínûleg a besenyõk temetkezési helyéül szolgált.
* A negyedik rétegben pedig magyarok sírjai voltak a honfoglalás utáni elsõ századból.
* Az avarok után utoljára a X. században temetkeztek a dombon.
(Az ásatás helyén gépi erõvel homokbányászást folytattak, s a feltárás megindulásáig sajnos sok urnasír megsemmisült.)
Az elsõ telepesek a lakott területet körülvevõ mocsárvilágban elsõsorban halászattal foglalkozhattak. A település utolsó házai mellett folyt valamikor az élõ Tisza. Ennek maradványa a Bivalytói-csatorna, mely nevét onnan kapta, hogy a vontatásra használt állatokat itt itatták, jelenleg csapadékvíz- és belvízelvezetõ csatornaként szolgál.
A római kor alatt Szeged és még néhány település mellett Rákóczifalva is ismert, lakott település volt, mint fontos átkelõhely a Tiszán. Itt vált el a mai Budapest felõl jövõ országút Debrecen és Békéscsaba felé.
Varsánypuszta nevével elõször 1075-ben találkozunk, a Szolnokot mezõvárossá nyilvánító oklevélben, ahol mint Ferra Vascionorum-ot említik.
A mai Rákóczifalva és környéke területét 1411-ben Zsigmond elcserélte Vukovics György rác fejedelemmel, 1461-ben pedig Mátyás király Szilágyi Mihálynak adományozta. A török hódoltság kezdetén a környék egyik legnépesebb települése, lakossága a 15 éves háború alatt megritkult, s bár létezik a XVI. században is elveszti korábbi jelentõségét. A település a török kor végén pusztult el. Thaly Kálmánnak a Rákóczi-kor történetírójának kutatásai szerint II. Rákóczi Ferenc 1704-ben Szegedrõl idetelepítette a lakosságot. Az 1704. és 1706. között épített kastély lett a központja az uradalomnak. A Szabadságharc leverése után a kastély báró Malonyai, majd a kincstár tulajdona lett.
A telepítvény ekkor Szolnok város elöljárósághoz tartozott közigazgatásilag.
1882-ben kötötték meg a telepesek az adásvételi szerzõdést. A nagygyûlésen úgy határoztak, hogy a község neve Rákóczifalva legyen. Így állítottak emléket a nagyfejedelemnek, kinek egykori birtokán kaptak új otthont. 1882 tavaszán a telepesek kérvénnyel fordultak a szolnoki elöljárósághoz, hogy a jegyzõt ruházzák fel egy községi alkalmazottat megilletõ jogokkal. Május közepén a szolnoki polgármester is javasolta, hogy önálló legyen a község, mert a közigazgatása szerfelett terhes. 1882 október elsején megválasztották a tanítókat Haim László és Pesti Lajos személyében. Megindult a tanítás a kastély két termében.
1883-ban Báró Fehér Zsigmond FM államtitkár javaslatára a belügyminiszter 11719. számú rendeletében a községgé alakulást engedélyezte elõször Rákóczi-telep néven. A község neve Rákóczifalvában lett megállapítva. Ekkor a faluban 1133 lelket számláltak. Az elsõ községi képviselõtestületet 1883. december 28-án választották. 1884. január 28-án lezajlott a községi jegyzõválasztás is.
1884-85-ben Európában kolera járvány pusztított, amely Rákóczifalván is sok áldozatot szedett.
1886-ban Rákóczifalva megkapta a hetivásár tartásának jogát, amely szerdai napokon volt. 1886-ban alakult meg szintén az Egyetértés Olvasókör. A kör vagyona egy lakóház volt, amelyben könyvtárat rendeztek be és újságokat járattak.
1890-ben Felsõvarsányt Rákóczifalvához csatolták. Ekkor a népszavazás adatai szerint 1917 fõ lakott a faluban.
1892-ben határozta el a képviselõtestület, hogy a Rákóczi kastélyt, mely községházul szolgált lebontja, s anyagából a község központjában községházat és jegyzõi lakást épít. Fenti bontási anyagból készült az iskola is.
1893-ban felépült a katolikus templom, majd 1894-ben megalakult a katolikus olvasókör is 150 taggal.
1900-ban indult meg a mozgalom Tiszavárkony és Rákóczifalva között a Tiszán egy közforgalmú komp létesítésére, mely hosszas vajúdás után
1906-ban el is készült. Ebben az évben már 2959-en laktak a településen.
1900-ban Alsóvarsányt is Rákóczifalvához csatolták és Dr. Gorove László hitelszövetkezetet alapított, mely kedvezõ hiteleket nyújtott a kevésbé tehetõseknek.
1901-ben visszakapta a község az eredetileg felvett nevet Rákóczifalvát. Ebben az évben alakult meg az iparosok olvasóköre is.
1902-ben a község vezetõi elhatározták, hogy bekapcsolódnak a vármegye nagyszabású kõúthálózat építésébe és a községen átmenõ út építéséhez évi 360 koronával járultak hozzá.
A század elsõ éveiben a gazdasági élet alakulása nem kedvezett a gazdálkodásnak, azonban az iskolaügy a lehetõségekhez képest fellendült.
A lakosság szorgalmára jellemzõ, hogy bármilyen elemi csapás érte a községet mindig pontosan fizette az adóját.
A település fejlõdését megzavarta az I. világháború. A Horthy-rendszer konszolidációja után viszonylagos fellendülés következett be. A településen szaporodtak a cséplõgépek, s Rákóczifalva megkapta a szeszfõzés jogát.
1924-ben Horthy Miklós segélyalapot hozott létre, melynek célja fõleg a mezõgazdasági munkanélküli munkások munkaalkalomhoz való juttatása és a munkára képtelenek anyagi megsegítése volt.
1926-ban Rákóczifalva bekapcsolódott a villanyvilágításba. Ennek érdekében 14 lámpát állítottak fel. Emellett artézi kutat fúrtak, utat építettek, s megszervezték Szolnokig az autóbusz forgalmat.
1927-ben megalakult a Tûzoltó-parancsnokság és 130 fõ befogadóképességû mozgókép-színház épült.
1935-ben a községi könyvtár a már lebontott Levente Otthonban lett elhelyezve.
1944. augusztus 20-án nagy légitámadás érte a falut. Sokan meghaltak és még többen megsebesültek.
Az 1945-ös földreform során Rákóczifalván 687 igénylõnek 4211 kat. hold földet osztottak ki.
Az elsõ termelõszövetkezet 1949. december 22-én alakult meg a községben.
1945-ben bõvítették a távbeszélõ központot, s villanyhálózatát is tovább bõvítették. Közvilágítás 1948 elõtt nem volt, a község közvilágításának története 1948-tól kezdõdik.
1951. január 12-én Rákóczifalvától elvált Újfalu, amely ettõl kezdve Rákócziújfalu néven önálló település lett.
A közvilágítási lámpák száma 1968-ban 138.
A község 1945 elõtt csak 1 fúrott kútról van információnk. Késõbb további 2 kút fúrására került sor a település egyik alapítójának, Gorove-nek a birtokán. Az ivóvíz minõségét lényegesen javította a községháza elõtt fúrt ártézi kút.
1964-ben 5 m3-es hidrofort kapott a község. Hozzákezdtek a vízvezeték hálózat kiépítéséhez.
A mûvelõdési otthont 1966-ban kibõvítették. A községnek 1968-ban 25.000 m2 parkja volt.
1968-ban új szárnnyal bõvült a Rákóczi Általános Iskola. Az új egyemeletes iskola 4 tanteremmel és 2 politechnikai teremmel rendelkezett.
A község lakosai 1986-ban méltó emléket állítva a fejelemnek a községháza elõtt ünnepélyes keretek között felavatták II. Rákóczi Ferenc mellszobrát, amelyet minden évben a község intézményei, civil szervezetei és gazdálkodó szervezetei megkoszorúznak.
Rákóczifalva nevének etimológiai meghatározása:
Helység Szolnok megyében. [1900: Mezõ: HivKözs. 2: 904, de 1. 1883: Rákóczy: uo. is] Arra emlékeztet, hogy e vidéknek kapcsolatai voltak II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) fejedelemmel. (Mezõ: HivKözs. 2: 904.) Vö. Ágfalva, Rákóc, Rákócziújfalu
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, 1978.
[Rákóci] nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszai alsó j.-ban, (1891) 1927 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
A Pallas Nagy Lexikona, 14. köt., 1897.
... nagyközség Magyarországon, Jász-Nagykun-Szolnok m.-ben, a Közép-Tiszavidékhez tartozó Nagykunság: Szolnok-Túri-sík kistájegységében, Szolnoktól D-re; 5393 l. Alvótelepülés (az aktív népesség 60%-a Szolnokra ingázik).
Magyar Larousse Enciklopédia, 3. köt., 1994.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Tóth Lajos Rákóczifalva polgármestere vagyok.
Örömömre szolgál hogy településünk Weblapján köszönthetem Önt. A településünkrõl készített összeállításban sok érdekességet olvashat Rákóczifalváról, az itt élõ emberek kultúrájáról, mindennapjairól, a gazdasági környezetünkrõl és emellett Rákóczifalva fõbb látnivalóit is megismerheti képekben.
Oldalainkon keresztül hasznos információkat kívánunk nyújtani a Rákóczifalván élõknek és az irántunk érdeklõdõknek egyaránt. Honlapunkon a nagyközség történetét éppúgy megtalálhatják, mint az önkormányzati intézmények és a civilszervezetek bemutatását, valamint aktuális híreket, tájékoztató anyagokat. Rendezvénynaptárunk a helyi programokat, eseményeket gyûjti össze. A Polgármesteri Hivatal mûködésérõl is adunk tájékoztatást, segítséget nyújtva az ügyintézésben.
A Rákóczifalvára látogatók figyelmébe ajánlom gyönyörû Tisza-partunkat, az egyedülálló mackógyûjteményt bemutató Macihad kiállítást, a II. Rákóczi Ferenc és a kuruc kor hagyományait ápoló községi rendezvényeinket.
A honlap folyamatos bõvítésével az Önök naprakész, széleskörû tájékoztatását szeretnénk biztosítani.
Minden jog fenntartva 2024©