Törökszentmiklós Város Önkormányzata
Törökszentmiklós Város Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
Területét õsidõk óta változatos népcsoportok lakták, akiknek megtelepedésében meghatározó szerepet játszottak a Tisza és mellékágai, a mocsaras ártéri részek. A város és környékének több pontjáról gyûjtöttek az újkõkori alföldi vonaldíszes kultúrára jellemzõ cseréptöredékeket. A rézkorban itt élõ népcsoportok látványos emlékeket hagytak maguk után, a kunhalmokat, amelyeknek ma már csak két példánya található Törökszentmiklós környékén, a többi a mezõgazdasági mûvelésnek esett áldozatul. A bronzkorból egy település maradványait, a vaskorból egy temetõt sikerült feltárni. A kelták is itt hagyták nyomaikat.
A honfoglalás korának leghíresebb környékbeli lelete a kétpói ezüstcsésze. Az itt megtelepedett törzsek neve még helynévi adatként sem maradt fent. A megyeszervezés során Törökszentmiklós területe Szolnok megyéhez került, amely 1437-tõl Külsõ-Szolnok néven önállósult. Az egyházi szervezet kialakítása során a váci egyházmegye része lett. A tatárjárás után az elnéptelenedett területekre kunok települtek. A törökszentmiklósi határ településnevei Luxemburgi Zsigmond idejében kezdenek feltûnni az oklevelekben, Törökszentmiklóst 1399-ben említik elõször Zenthmyclos alakban. Az elsõ azonosítható birtokosa a Bala család volt, errõl a családról kapta a nevét, sokáig Balaszentmiklós néven emlegették. A család ingatlanjai fokozatosan idegen kézre jutottak, így Balaszentmiklós is több tulajdonos kezébe került, gazdái között volt többek között a híres-hírhedt Móré László és Zay Ferenc, a neves diplomata és író is, aki több ízben volt konstantinápolyi követ.
A felégetett Balaszentmiklós látképe, színezett metszet (1617 )1552-ben Balaszentmiklós népes és lakott hely, hiszen 32 portát írtak össze. A török ebben az évben foglalta el a települést és a hozzá tartozó palánkvárat, amely 1566-ig, Gyula elfoglalásáig az egyetlen tiszántúli török erõsség volt. A török zsoldos õrség létszáma a vár fennállása folyamán 200-250 körül mozgott. A várkatonák nem egy esetben vettek részt portyázásokon, csetepatékban, de a korabeli levelek tanúsága szerint a kállói, szendrõi, ónodi magyar katonák is eljutottak a vár alá. 1570-ben Karácsony György, a „Fekete Ember” hadai megostromolták a várat, de nagyobb kárt nem tettek benne, a falut azonban felprédálták. A vár pusztulása 1685-ben következett be, a visszafoglaló harcok során. Szentmiklós a török korban a viszonylag magas jövedelmû helységek közé tartozott, köszönhetõen többek között a rajta átmenõ, Budáról Debrecenbe és Erdélybe vezetõ kereskedelmi útnak.
1685 és 1720 között a terület jobbára lakatlan puszta volt. 1720-tól gyors ütemben betelepült, fõleg Szabolcs és Békés megyébõl jöttek letelepülõk. Ekkor már a földesúr Almásy II. János volt, aki szerzõdésben vállalta, hogy a telepesek öt évig semmiféle úrbéri szolgáltatást nem fizetnek. Ez abban a korban a legnagyobb engedmények közé tartozott. Az ide költözõk nem robotoló, hanem taxás jobbágyok lettek, azaz pénzzel válthatták meg a földhasználatot. Ma Törökszentmiklóson jó néhány család él, akinek családneve olvasható az akkori „népességnyilvántartási” jegyzékeken. Az elsõ hullámban reformátusok, késõbb katolikusok érkeztek. Hogy elkerüljék a vallási villongásokat, elkülönítve telepítették le õket. 1738-ban földesúri támogatással Török Szent Miklós néven mezõvárosi rangot kapott.
1771-ben, az urbárium (Mária Terézia 1767-ben kelt, jobbágy és földesúr viszonyát szabályozó rendelete) bevezetése után a lakosok kérték az úrbéri földek elkülönítését, de erre 1845-ig várni kellett. 1847-ben a város örökváltságot ajánlott fel az Almásy családnak. 1848-ban rendezett tanácsú várossá alakulhatott. Az 1848-as szabadságharc bukását követõ önkényuralom idején Törökszentmiklós városi rangját megtarthatta, sõt, átmenetileg járási székhellyé is vált.
A téglagyár présháza kisvasúti polcos kocsikkal
A református templomEbben a korszakban következett be az iparosodás terén is jelentõsebb elõrelépés. A városban a modern gyáripar kezdetei a XIX. század közepére nyúlnak vissza, amikor is 1848-ban Lábassy János megnyitotta ekéket, ekekapákat, boronákat, gyûrûshengereket gyártó mûhelyét. E mûhelybõl épült ki az 1950-es években a mezõgépgyár és öntödéje. Az 1850-es években megkezdõdött a település határának ármentesítése. 1857-ben megnyitották a várost érintõ Szolnok-Debrecen vasútvonalat, amely elõsegítette a mezõgazdaság árutermelõvé válását, felgyorsította az ipar és kereskedelem fejlõdését. Az 1870-1880-as években több üzem is létesült. Megkezdte mûködését az Elsõ Törökszentmiklósi Gõzmalom. A gazdasági fejlõdés ellenére 1872. július 27-én visszaminõsítették nagyközséggé.
A két világháború után, amely a település felett sem múlt el nyomtalanul, sor került a földosztásra. 1950-re azonban államosították a földeket és az ipari üzemeket. A korábban szépszámú kisiparos fokozatosan megszüntette tevékenységét. 1948 decemberében a koalíciós párt]ok együttesen kérték a település várossá nyilvánítását. A kérelemnek 1952-ben tettek eleget.
A városban két mezõgazdasági szövetkezet mûködött, de a kárpótlásokkal és a lehetetlen feltételek következtében a termelõszövetkezeti tulajdon átalakult egyéni és vállalkozói földtulajdonná. A földeken búzát, árpát, kukoricát, cukorrépát, zöldséget, napraforgót, repcét termesztenek. A közigazgatási területen mûködõ két állami gazdaság 1970-ben egyesült és jelenleg is mûködik . Az állattenyésztésben a sertés, a szarvasmarha és a baromfi a meghatározó. Az Alföldi Gabona Rt. korábban az ország egyik legjelentõsebb malom- és takarmányüzeme volt. Jelenleg tevékenységi körét beszûkítette, termelése visszaesett, ma csak malom, borsó és rizshántoló üzemet mûködtet.
Az ipar 1960-ban történõ idetelepülése után az 1997-es évek után indult látványos fejlõdésnek több idetelepült cég közremûködésével. A cégek 1999-ben konzorciumot hoztak
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Sohasem titkoltam, hogy nagyon szeretem városom. Örülök, hogy törökszentmiklósi vagyok. Itt vannak a gyökereim. Itt voltam kisgyermek, itt végeztem általános- és középiskolai tanulmányaimat, majd néhány éves kitérõ - egyetemi évek, orvosi pálya kezdete, késõbb kiteljesedése - után visszatértem, hogy a megszerzett tudást szülõvárosomban hasznosítsam. Büszke vagyok arra, hogy itt éltek a nagyszüleim, itt élnek a szüleim és én is itt nevelem két gyermekem. A felnõttkort meghatározó kötõdés után nem csoda, ha számomra Törökszentmiklós "a világ közepe", Törökszentmiklós a szívügyem, az otthonom.
Munkatársaimmal a 2006-os önkormányzati választások óta azon dolgozunk, hogy Törökszentmiklós valamennyiünk számára otthonosabbá, élhetõbbé váljon. Azon munkálkodunk, hogy Törökszentmiklóson érdemes legyen megállapodni, családot alapítani, gyermeket nevelni, tanulni és dolgozni, terveket szõni. Azért dolgozunk, hogy Törökszentmiklós sikeres legyen!
Törökszentmiklós az Alföld szívében fekszik. Jász-Nagykun-Szolnok Megye 3. legnagyobb városa 23 ezer lakossal. Természeti értékei közül kiemelkedik a jó minõségû termõtalaj, a termálvízvagyon és a napsütéses órák magas száma. Az Önkormányzat törekvése a vállalkozói szféra erõsítése, az Ipari Park bõvítése, további nemzetközi cégek letelepedésének serkentése, a strandra épülõ gyógyászati centrum kialakítása, az Európai Unió által kínált fejlesztési pénzek és pályázati források minél hatékonyabb kihasználása, hogy ezzel a város pozícióit és versenyképességét erõsítse.
Az elõzmények nélküli turizmus beindítására pedig Törökszentmiklós és a környezõ kis települések közös idegenforgalmi célkitûzéseket fogalmaztak meg.
Remélhetõleg Törökszentmiklós a jövõben felébred "Csipkerózsika álmából" és a Polgármesteri Hivatal a lakosság teljes körû bevonásával megtervezi a jövõ irányait, a városrészek fejlesztési koncepcióját, új gazdasági, kulturális, környezetvédelmi és idegenforgalmi modellek megvalósítását.
Jól tudom, a sikerért dolgozni kell.
Persze csak akkor lesznek eredmények, ha képesek leszünk összefogni, együtt gondolkodni. Mindenki fontos, aki ebben a városban él, mindenki hozzá tud járulni az eredményekhez tehetségével, szorgalmával, ötleteivel. Csak együtt építhetünk egy jobb, egy szebb, egy otthonosabb Törökszentmiklóst magunknak és gyermekeinknek!
Minden jog fenntartva 2024©