Kisbér Város Önkormányzata
Kisbér Város Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása,helyi hírek ,helyi újság.
Céginformáció:
Területének földrajzi alakzata a patakvölgyekkel szabdalt síkság. A város határát keleten a Kethelyi-ér, középütt a török Bálint -ere és a Kutere-patak, nyugaton a Feketevíz-ér szeli át. A patakok felduzzasztásával festõi szépségû halastavak keletkeztek: Batthyány-tó, Nagy-tó, Kõmalom-tó, Kismalom-tó, Nádasi tavak. Határának földrajzi nevei a multat idézik: Ivánka régen Iwanka theleke /1525/, Körtéjes /1358/, Kõharaszt alatt, Sós-tó /1668/, Kert-alja, Pörös föld, Kis -hegy, Öreg-hegy /1759/, Papföld, Fisárja, Zsellér-Páskom, Káposztáskertek, Kender-föld, Talpas-berek /1842/ egy kuruc-labanc ütközet emlékét õrzi. Közigazgatási bíráskodásra utal: Vesztõhely /1842/. Lótenyésztés emlékét õrzi: Ló-kert / itt tartották a lóversenyeket). Felszínalkotó kõzet az agyagmárga, ami homokkal, kaviccsal, lösszel keveredik. A kibányászható agyagmárga becsült mennyisége 3835 E. tonna.
Éghajlata nedves kontinentális jellegû, uralkodó szélirány Ny-Ény-i. Évi középhõmérséklete 9,7 C. A csapadék sokéves átlaga 650 mm, az éves napfénytartam 2020 óra. A Bakony lombos erdei- Nagybéri, Hántai, Ágazati, Saliházi erdõ a település belterületéig nyúlik le. A faállomány nagyrésze cser-, tölgy- és gyertyánfa. Az erdõk rendkívül gazdagok vadállományban, ezért a térség a vadászok kedvelt szórakozó helye. A vadak közül leggyakoribb a szarvas, õz, fácán, ma már kevesebb a nyúl. Túrisztikai szempontból jelentõs a védettnek nyilvánított Feketevízi és Saliházi erdõ.
A kistérség települései mind közlekedés-földrajzilag, mind a gazdasági vonzás tekintetében kisrégiót alkotnak. A vonzáskörzethez 18 település : Kisbér, Ászár, Hánta, Bársonyos, Kerékteleki, Tárkány, Csép, Vérteskethely, Bakonysárkány, Aka, Súr, Ácsteszér, Csatka, Réde, Bakonybánk és Bakonyszombathely tartozik.
A kistérség közlekedés földrajzi szempontból optimális környezetben fekszik. Kedvezõ közlekedési helyzeténél fogva a térség turisztikai szempontból átmenõ pontja a Vértes, Bakony, és a Balaton felé irányuló forgalomnak.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása,helyi hírek ,helyi újság
A kistérség központja Kisbér város, amely a Bakony-és a Vértes járatánál fekszik. Ezért nevezik a várost a " Bakony kapujának " is. Móri-árok alatt azt a hosszanti északnyugat- délkelet irányú, egy-két kilométer széles hasadékvölgyet értjük, amely Székesfehérvár és Kisbér között mintegy 50 km hosszúságban nyúlik el.
A város közlekedésföldrajzi szempontból kulcsfontosságú területen fekszik. Itt keresztezi egymást a Gyõrt-Székesfehérvárt összekötõ 81-es fõút, a Komárom-Kisbért összekötõ 13-as számú fõút és a Tatabánya-Pápa harmadrendû közút. Így a város minden irányból közúton és vasúton is megközelíthetõ.
A városban kersztezik egymást Komárom-Székesfehérvár, Pápa-Tatabánya vasúti szárnyvonalak is. A 13-as úton Komárom felé haladva 18 km megtétele után érjük a Budapest-Bécs M1-es autópályát. Kisbér közúton: Székesfehérvártól 50 km, Gyõrtõl 36 km, Tatabányától 35 km, Komáromtól 26 km, Pápától 50 km távolságra fekszik. Autóbusz és vasút állomásáról minden irányba indulnak járatok.
Minden jog fenntartva 2024©