Szomód község önkormányzata
Szomód község önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A csaknem kétezer lelket számláló Szomód a rézkortól folyamatosan lakott település. Neve a Zomol személynévbõl alakult d-képzõvel.
A legjelentõsebb ókor-i kultúra a rómaiaké volt, errõl feliratos kövek tanúskodnak. Az akkor Zumuld alakban szereplõ községet 1225-ben említik elõször oklevelek, ekkor II. Endre megerõsíti (Miskolc-nemzetségbeli) Bors ispán adományát a borsmonostori apátságnak. 1233-ban azonban visszaszerezte, s (Csák nemzetségbeli) Pousnak adta el, oly módon, hogy a monostort másutt kárpótolta. A szomszédos SÁR határleirásában 1233-ban még Pous fia Vgrin és a majki prépost van birtokosaként jelölve. 1327-ben már (Kácsik-nemzetségbeli) Szécsényi Frank fia Farkas és annak fiai osztoznak felette, majd a tatai vár tartozékaként említik a krónikák.
A Rozgonyi család tulajdonolta késõbbiekben a népes "Villa Zomold"-ot, amely a tatai plébánia filiáléja.
1543-ban Tata elfoglalásával egyidõben Szomód is elpusztult. Érdekes módon a XVII. században Tisza-melléki református magyarok leltek otthonra e vidéken és az ezt követõ idõszakban leginkább Eszterházy József telepítõ tevékenységének köszönhetõen szült feszültségeket. A betelepített württembergi katolikusok ugyanis olyan elõjogokat kaptak a birtokostól, amely méltán sértette a protestáns vallású lakosságot. Ezt a két hitközösség templomának felépítési idõpontja is jelzi, hiszen a míg a katolikus németek is megérkezésük után harmincöt évvel, addig a reformátusok csupán 1889-tõl gyakorolhatták vallásukat saját templomukban.
A mezõgazdasági termelésbõl élõ település a szántóföldjein búzát, a napsütéses dombok szõlõföldjein jó minõségû bort termeltek. A vallási ellentétek elsimulása után a falu társadalmi élete is új lendületet kapott. A civil szervezetek sorát az Önkéntes Tûzoltó Egyesület nyitotta, de felekezeti énekkarok és gazdakör is alakult.
A II. világháború a községben súlyos károkat okozott. A felszabadulást követõ idõszak a község számára a szomszédos Dunaszentmiklóssal történõ összecsatolást hozta. Az 1974-tõl közös tanács igazgatása alatt álló Szomód csak a rendszerváltás után, 1990-ben vált ismét önállóvá.
Az 1960-as évekbeni felmérésekhez viszonyítva a lakosság iskolázottsága meghaladja a megyei mutatókat. A településen lakók közül minden negyedik érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, de jelentõsen nõtt a diplomások száma is. Ma a minkaképes korú lakosság mintegy négyötöde fõként Tatára kénytelen ingázni.
Már körvonalazódik egy Szomódot Tatával összekötõ kerékpárút gondolata is. A távolabbi jövõben pedig egy faluház kialakítása szerepel a tervekben.
A falu mûemlékei leginkább a barokk kort és az Eszterházyak tevékenységét idézik, hiszen Fellner Jakab építész tervei nyomán épült a római katolikus templom 1775 és 1778 között, míg az itt található szobor a XVIII. század elsõ felébõl való. A közeli Betlehem-pusztára az erdészház miatt érdemes kilátogatni, de a református templom kertjében található, mûemlékjellegû kõkeresztet is érdemes megnézni.
A falu egyik legféltettebb kincse az április-májusban virágzó védett apró nõszirom, amelybõl egész rétnyit láthat az, aki csupán nézni és nem leszakítani szeretné a védett növényt.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Komárom-Esztergom megyében, Tata szomszédságában fekvõ település. Tata 3 km, Dunaszentmiklós 5 km, Neszmély 12 km távolságra található.
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Minden jog fenntartva 2024©