Drégelypalánk község önkormányzata
Drégelypalánk község önkormányzata Galéria,turizmus,közigazgtaás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A Szondi emlék részletes kidolgozására és kivitelezésére a kaszinói társulat választmányt hozott létre. A választmány törekedett a szobor-emlék felállítására szükséges pénzerõ megszerzésére és a sajtó útján pedig az emlék iránti érdekeltség fenntartására.
A kibocsátott aláírási ívekbõl sokkal kevesebb összeg folyt be, mintsem azzal az emlék foganatosításához hozzá lehetett volna fogni. Az emlék-választmány által kibocsátott, s nagyrészt vissza sem érkezett "aláírási íveken" 1866. végén a Szondi-szobor összes pénzalakja alig haladta meg az 500 forintot.
A kaszinói társulat 1867. december 30-án tartott közgyûlésén úgy határozott, hogy Szondi emlékezetének kápolna-emlék állítassék. Az indítvány egészen új helyzetbe terelte az ügyet. A kaszinói társulat még hosszabb ideig kitartott az eredetileg javasolt szobor-alak mellett, a választmányi elnök, s vele többen a kápolna mellett nyilatkoztak. Voltak akik a nekik megküldött röpiratért 5-10-20 forintot küldtek a társulatnak. Erzsébet királyné õfelsége 100 forintot küldött az emlék-választmány "kasszájába". Az emlék-választmány Õfelségéhez intézett felirattal köszönte meg a kegyadományt.
A választmány következõ megvitatandó kérdése volt, hogy hol emeltessék a Szondi-emlék?
A választmány három helyet jelölt ki: Ipolyságot, mint Hont megye székhelyét; Palánkot, mint Drégel alatt elvonuló pest-selmeczi országutat; és közvetlenül Drégel vára alatt, mint a hõs elestének, halálának helyét.
Mivel Szondi a legnagyobb valószínûséggel nem Ipolyság és nem is Hont megye szülötte, így nem látták indokoltnak azt az elhatározást, hogy az emléket a megye székhelyén emeljék. Véleményük szerint Palánkon is elvesztené az emlék azon varázsát, mely vonzaná az ismeretlen utast, a távoli vidékrõl zarándokoló honfit, magát a néptömeget.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,közigazgtaás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
1860. október 2-án Ipolyságon tartott közgyûlésen a hontmegyei kaszinói társulat a "Pesti Napló"-ban adta hírûl azt a mozgalmat, melyet a "Drégelyvár hõslelkû védõje Szondi Györgynek állítandó emlék-szobor iránt megindított volt."
Báró Majthényi Lászlótól az akkori kaszinó-társulati elnöktõl az alábbi indítvány hangzott el:
"Drégelyvár romjai, melyeknek mohosult falain a hazáért ott küzdve elhullott hõsök lelke leng, egy csata színhelyéül szolgáltak, melyben egy honfi harczolt a százszorosan túlnyomó török ellenében: nem gyõzelemért, mert jól tudta, hogy oly korhadt erõsséget sokáig védeni nem lehet, nem dicsõségért. Mert látjuk, hogy míg egy Zrínyi nevét leonidási hírnév fényköre övedzi, Szondi, az egyszerû prímássági várnagynak neve csak éppen hogy feledve nincs; de küzdött hõs lelkének ösztönét követve egyedül, s meghalt merta azt hitte, hogy elesvén a vár melyet megvédeni fogadott, õ sem élhet tovább.
Minden jog fenntartva 2024©