Rétság város önkormányzata
Rétság város önkormányzata
Céginformáció:
Rétságot 1393-ban a Losonczy család birtokában találjuk, neve ekkor Réthi Saagh. A településnek már a török hódoltság korában is volt temploma, errõl Dwornikovich püspök jelentésében azt olvashatjuk: állapota rossz, de kijavítható; a prédikátor kálvinista, a Vattay földesúr házában lakik.
A török hódoltság a 16. század közepén következett be 1562-63-ban Mehemed Daud hûbérbirtoka volt a település, majd 1566-67-ben Husszein budai basa livájából való török kapta meg.
1579-ben 20 adóköteles házat írtak össze. 1583-1584-ben birtokosa Boszna Hasszán, ekkor azonban elnéptelenedett, és még 1633-1634-ben is csak 3 adóköteles házat írtak össze. 1656-ban Lónyay Gábor volt itt birtokos. 1715-ben két magyar, három tót, 1720-ban öt magyar lakást említenek. Temploma és iskolája 1726-ban épült. 1770-ben Sréter Pál és családja birtokolta. 1910-ben özvegy gróf Benyovszky Béláné, Rosenbach Sándornak és Herzfeld Frigyes tulajdona volt.
A településhez tartozó Pusztaszántót 1299-ben említik elõször. 1460-ban önálló községek sorában szerepel, mely azonban a török idõ alatt elpusztul. Lakóinak száma 1828-ban 167, 1871-ben 217 fõ. Kastélya a 19. század elsõ felében épült, stílusa klasszicista.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Budapesttõl 55, Balassagyarmattól 25 km-re található. Vasúton 2007. március 4. óta nem közelíthetõ meg, mivel a Diósjenõ–Romhány vonalon a személyforgalom szünetel. Rétság a Börzsöny és a Cserhát határán fekszik, ez az adottság határozza meg a környék jellegét is. A településen áthalad a 2-es számú (nemzetközi: E77) fõútvonal.
Szomszédos települések [szerkesztés]
Bánk, Tolmács, Diósjenõ, Nõtincs, Felsõpetény
Minden jog fenntartva 2024©