Balatonendréd község önkormányzata
Balatonendréd község önkormányzata Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladfatok ellátása.
Céginformáció:
Egy 1082-bõl származó oklevél említi elõször a falu nevét, melyet az Endre-András névbõl eredeztetnek. A község védõszentje is Szent András. Elõbb a veszprémi, majd a fehérvári káptalan birtoka lett. 1390-ben Zsigmond király a karthauzi szerzeteseknek adta cserébe. A Karancsó-hegyen egy honfoglaláskori lovas sírjára bukkantak. A török uralom idején járási székhellyé nyilvánították, majd 1545-ben várát megerõsítették. A megszállók kiûzésekor állítólag a menekülõ törökök a Várcsige-hegy oldalában ásták el kincseiket, amit azóta is hiába keresnek. A török idõkbõl maradt meg a község több helységneve is. A Rózsa hegyet a török bég kertjébõl eredeztetik, a Duda hegy pedig a vezér mulatóhelye lehetett. A falu további története a tihanyi apátság birtokpereibõl követhetõ nyomon. 1593-tól a 15 éve háborúban valószínûleg elpusztult a falu, majd a következõ száz évben folyamatosan benépesült, s gyarapodott. Az 1700-as évek közepén csûrt és malmot építettek. Ekkortájt térhettek vissza a lakók a református hitrõl a római katolikusra. Iskolája már az 1600-as években is volt a falunak. Az 1700-as évek végén építettek egy újabbat, melyet aztán egy évszázad múltán tovább bõvítettek. A két világháborúban összesen 99 balatonendrédi esett el, 1993-ban avattak emlékmûvet a tiszteletükre. 1948-ban alakult a tsz csoport, mely 8 évig mûködött. 1956-ban a falu szülötte, Vidovics Ferenc Somogy egykori fõispánja felrázta a községet. A forradalom leverése után néhányan a fõispánnal külföldre menekültek, míg a többiekre börtön és meghurcoltatás várt. Az 1959-es tsz megalakítása az ipar fejlõdését is elõsegítette. A lakosság több mint háromnegyede a mezõgazdaságból élt. Az elõzõ század 60-as éveiben szövetkezeti támogatással fölelevenedtek a régi néphagyományok, a közmûvelõdés, és az oktatás színvonala is emelkedett. Egyebek mellett új mûvelõdési ház épült. 1970-ben Endrédet összevonták Zamárdi tanácsával. A társközségi szerepkör hatására romlott az elõzõ években nyert fejlõdés. Az 1980-as évektõl kezdve folyamatosan nõni kezdett a lélekszám, lakóteleppel bõvült a település. A Zamárdi felé esõ területen 86 telket parcelláztak. 1985-ben érdekképviselet szerephez jutott a helyi elöljáróság. Bõvítették az iskolát, telkeket osztottak. Az önállóság teljesen 1990-ben valósult meg. Elõször a körjegyzõséggel, majd két év múlva az önálló önkormányzattal.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladfatok ellátása
Bár a közeli dombokról ellátni a Balatonig, falunk mégis a nagy forgalomtól megkímélt háttértelepülés. Elkerül bennünket a zaj, a por, megtalálnak azonban a békés, nyugodt életet keresõ megtelepülõk. Jönnek is Európa minden tájáról, s otthonra lelnek nálunk, akárcsak 100 évvel ezelõtt a csipkeverés tudománya, amely hírnevet szerzett falunknak. Újabb vendégcsalogatóként ajánljuk a Vadétkek fõzõversenyét, mely a Különleges asztali örömök Somogyban rendezvénysorozat egyik állomása.
Honlapunkat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával, a Somogy Megyei Önkormányzat Nemzetközi és Turisztikai Fõosztályának ajánlásával az Integranet Kft. készítette 2004. õszén. Örömmel vesszük véleményét, melyet a polgármesterünknek címzett e-mailben megtehet.
Minden jog fenntartva 2024©