Balatonkeresztúr község önkormányzata
Balatonkeresztúr község önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása,.
Céginformáció:
Községünk rövid története
Régészeti leletek azt bizonyítják, hogy õseink a római korban ezen a területen éltek. Mindez arra vezethetõ vissza, hogy a kelták és a rómaiak után a hunok is letelepedtek.
Az elsõ írásos emlék 1316-ból származik, mely szerint e terület a somogyvári bencés kolostorhoz tartozott. Egy 1400-ból származó dokumentum a települést Possessio Sandtae Concis megjelöléssel, azaz Szent Kereszt megnevezéssel tette ismertté.
1506-ban írásos feljegyzés olvasható Keresztúr néven, késõbb került a település a Keresztúri család birtokába.
A falu életében jelentõs változást hozott a Festetics család letelepedése, akik 1634-ben érkeztek Horvátországból a Dunántúlra. 1698-ban I. Festetics Pál hadnagy megvásárolta a települést, aki késõbb fiának II. Festetics Pál huszárkapitánynak és annak fiának Festetics Kristófnak hagyta örökségül. Ebben az idõben Festetics Kristóf Somogy megye ispánja volt, parlamenti képviselõ és a tudományok fejlesztõje. Festetics Kristóf nevéhez kapcsolódik a barokk stílusban épült kastély (ma Turistaszálló), amelyben a keszthelyi kastély megépítése után éltek az intézõk. Közvetlenül az útkeresztezõdésnél található a mûemlékvédelem alatt álló barokk templom, a legszebb templom a Balaton partján, melyet szintén Festetics Kristóf építtetett. E templom a falu büszkesége.
A karzat és a templomhajó a középkori templom maradványaiból épült. Kereszt formájú alappal bír, a tornya kétemeletes, az oldalfalakon 3 hegedûtok ablak található.
A kupolát, valamint az oldalfalakat értékes, színgazdag, bibliai témájú freskók, girlandok díszítik.
A déli vasútvonal megépítése felemelkedést hozott a község fejlõdésében.
Az évszázad elején, 1902-ben megalapították a helyi fürdõegyletet.
A helyi gazdaság változáson ment keresztül 1891-ben, amikor a zalai településekrõl szõlõtermelõk telepedtek le. A filoxéra szõlõhegyeiket teljesen tönkretette. A szõlõtermesztõk új ültetvényeket telepítettek, melyeket a homokos területen a filoxéra nem támad meg.
A település történetében említést kell tenni a II. világháború pusztító következményeirõl. A négy hónapig itt levõ front sok emberáldozatot és nagy értékek megsemmisülését követelte. 1925 és 1927 között Balatonmáriafürdõ és Balatonkeresztúr szétvált. Ma e két település összenõtt olyannyira, hogy az ide érkezõ gyakran nem tudja, hogy Balatonmáriafürdõn vagy Balatonkeresztúron van-e.
Településünk gazdasági életében az idegenforgalom jelentõs helyet foglal el, ami azt jelenti, hogy folyamatosan szépítjük a falunkat.
A magánházak bérbeadása részben utazási irodákon keresztül történik.
Településünk kényelmes éttermei várják a vendégeket. Több jelentõs vállalkozás mûködik.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
A Balaton déli partján, annak is a nyugati végén található Balatonkeresztúr, éppen ott, ahol a tó mellett futó 7-es fõút Nagykanizsának tartva délre kanyarodik. Utak és vasutak keresztezõdésében fekszik a település, egyes feltételezések szerint e sajátosságra utalhat a neve is, bár az eredetrõl számos elképzelés él. Egy biztos, a falu a somogyi oldal békésebb, védettebb helyei közé tartozik. A tó idegenforgalmi jelentõségét igen korán felismerték a helybéliek, akik már 1902-ben megalakították az elsõ fürdõegyesületet. E társadalmi szervezõdés azután jelentõs hatással volt a község fejlõdésére. Ha a történelmi múltat faggatjuk, akkor rendkívül korai emlékekre bukkanunk, hiszen a Balaton partján már a kelták is megtelepedtek, s a régészek több korból származó leleteket találtak. Az elsõ írásos feljegyzés természetesen jóval késõbbi - a helybéli krónikakutató Tengerdi Gyõzõ szerint -, mégpedig 1400-ból való, amikor a vidék a somogyi konventhez tartozott, és Kerezvr néven említette az oklevél. A Balatonkeresztúr község története címû könyvben olvashatunk arról is, hogy a falu elsõ birtokosa a Keresztúry család volt 1433-tól. A szerzõ valószínûsíti: nagyobb az esélye annak, hogy a család kapta a nevét a faluról és nem fordítva, amint azt némelyek vélik. 1660-ban a Sárkányi családnak adózott a falu, amely 1698-ban került a Festeticsek tulajdonába. Keresztúr fejlõdésének fontos szakasza Festetics Kristóf nevéhez fûzõdik, aki országgyûlési követ is volt. Õ építtette fel a barokk stílusú kastélyt, amely napjainkban turistaszállóként üzemel. Az épület ma Bél Mátyás nevét viseli, miután a neves tudós, író, utazó 1731 telén hosszabb idõt töltött ott vendégeskedve. Tiszteletére emléktáblát is elhelyeztek a kúria falán, melyet 1978-ban Keresztúri Dezsõ akadémikus avatott fel. A kastély hosszú éveken át a Siotour tulajdonában szolgálta a vendéglátást, ma pedig külföldi tulajdonosa hasznosítja hasonló céllal. A turistaszálló egyszerre félszáznál több vendéget tud fogadni, elõ- és utószezonban például kedvelt helye a német nyugdíjas csoportoknak.
A barokk stílusú kastélyon kívül is akad építészeti látnivaló Keresztúron, mégpedig a szintén Festetics Kristóf által emeltetett római katolikus barokk templom. A lakosság többségét ma is a katolikusok alkotják, akik évente két búcsút tartanak - május elején és szeptemberben. Ezek az ünnepi alkalmak kedvelt látványossággá váltak a nyugalmasabb elõ- és utószezont kedvelõ, vissza-visszatérõ turisták számára. A közösségi összejövetelek nemcsak a családok összetartásában fontosak, hanem a kulturális hagyományok továbbélésének színterei is. A régi népszokásokat gyermek és felnõtt csoportok egyaránt örökítik, mûködik népdalkör, néptáncegyüttes és fúvószenekar, de sikerrel lép fel a rendezvényeken a Bárdos Lajos nevét viselõ nõikar is.
Minden jog fenntartva 2024©